[elemzés] Taxidermia (2006)

2015. május 17. - Fincherista

A cím fogalmi jelentését tekintve állatok hobbi szintű vagy hivatásos kitömését, preparálását jelöli. Akik még soha nem végeztek ilyen munkát - nekem sem volt „szerencsém” hozzá -, azok el sem tudják képzelni milyen precizitásra és lelki erőre lehet szükség ahhoz, hogy egy elpusztult élőlény maradványaiban matasson az érintett és páciensének testét látszólagosan újraélessze. A fogalom nem csak a bizarr hivatást, hanem a film témáját is jelöli, hiszen bár önmagában csak mellékszálként fog megjelenni, a folyamat közvetett módon mégis végigkíséri az egész alkotást. Pálfi György ugyanis másfél órás fekete-komédiába burkolt preparálásra invitálja filmjének nézőit.

rsz_1taxidermia_image_52.jpg

Három történet, három különböző korból, egy család három generációjáról. Kronológiai sorrendben talptól-tetőig (szándékosan írtam így) haladva vetkőzteti le hőseit, hol képletesen, hol pedig a szó klasszikus, naturalista értelmében. Filmnyelvezeti eszköztárát tekintve nem ismer határokat: a cél érdekében szívesen alkalmaz pornográfia fogalmát kimerítő közelieket, horrorba illő brutalitásokat és polgárpukkasztó sztorikat. A nézők igényei másodlagosak a film szempontjából, a történet élvezi a prioritást. A történet, amelyet ugyan nem akarunk hallani, de talán egyszer mi is részesévé válunk.

Spoileres rész következik:

A kielégítetlen farok, avagy az elsőgenerációs torzszülött. A Horthy-korszakból fennmaradt katona, aki felettesének minden óhaját teljesítendő kényszerül szolgai sorba. Az ember, mint társas lény fogalmát már csak hallásból ismerő Morosgoványi (Czene Csaba) a Maslow-piramis legalját is csak éppen súroló életvitele során naphosszat próbálja alapvető szociális igényeit kielégíteni, de a fokozódó hiány révén egyre mélyebbre süllyed és egyre nagyobb késztetést érez a fantáziáiba való merülésre. A nagyapa hőn áhított vágyálma végül a disznólkodása során beteljesedik, hovatovább, materializálódik egy malacfarkú gyermek képében.

A telíthetetlen bendő, avagy a másodgenerációs torzszülött. Nem egyértelműsíti Pálfi, de a logika diktálja, hogy Balatony Kálmán (Trócsányi Gergő) a kényszeres maszturbáló leszármazottja. Mindenesetre az új kor hajnalán, a dicső kommunizmus mezsgyéjén próbálja szerencséjét újdonsült főhősünk. Sikerrel is veszi az akadályokat, olimpikonná növi ki magát, a profi zabálás mesterévé válik. Szociális szinten sokkal előrébb tart szeretnivaló édesapjánál, mondhatni igazi Casanova, már amennyire életmódja során eltorzult teste engedi. Az apa történetében megjelenik a korszak teljesítmény-fetisizálásának egy bizarr bohózata, ugyanakkor a rendszer tiszavirág életű bálványozása csakúgy, mint Kálmán teste: halálra van ítélve.

Végezetül a fej, amely már nem bírja el a kettő lelki súlyát. Név szerint Balatony Lajoska (Marc Bischoff), az evolúciós zsákutca, aki „élvezheti” nagyapjának szolgai sorsát és édesapjának deformált teste láttán konstans emlékeztetőt kap az arcába saját torzságáról. Nem akar ő rosszat senkinek, a maga különc módján próbál kapcsolatot teremteni abban az új korban, amelyben már teljesen nyilvánvaló annak a Kálmánnak bukása, aki tudta nélkül is a fogyasztói társadalom görbetükrévé vált. Elődeihez képest még viszonylag sikeresnek is nevezhető Lajoska, hivatásának él, a preparálásnak. Bizarr paradoxon, hogy éppen az állatok módszeres kibelezésében beteljesülő karrierje még életénél is sokkal tartalmasabb. Érzelmi kötődéseinek teljes hiánya megnyilvánul tetteiben, apja halálában sem a fájdalmat látja, hanem lehetőséget az alkotásra. Bár Kálmán nem mindennapi kiállítási tárggyá lesz, a fiú magnum opusa saját sorsának kezébe vételéből fakad: kietlenségében megalkotja „önfelszabadító” gépezetét, ezáltal lezárja családjának generációk óta tartó elembertelenedését.

Spoiler vége

rsz_taxidermia_image_14.jpg

A naturalista rendszerkritikák során végigvezetett társadalmi visszafejlődés már önmagában is bőven alkalmas a Taxidermia tucatfilm státuszból való kiemelésére, de ezt tetőzik Pohárnok Gergely sokkoló képei, illetőleg a Parti-Nagy Lajos novelláin alapuló leplezetlen stílus dícséretre méltó és megbotránkoztató polgárpukkasztássá duzzasztja az alkotást, amely több szempontból is elgondolkodtatja nézőit. Szükségünk van-e ilyen förtelemre? Van egyáltalán értelme? Valóban ilyen kilátástalanság várhat ránk? A válaszokat Pálfi a nézőkre bízza, szerény véleményem szerint: minden idők legbizarabb magyar filmje szigorúan csak erős idegzetűek számára ajánlott remekmű. 9/10

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr257449676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Marx József 2015.05.18. 15:56:31

Örülök. hogy a Taxidermiát ilyen magasra értékelted. Hiányolom a blogból a magyar filmeket. Még a 9-es érték alatt is van sok érték. Szívesen látlak a 77magyarfilm.blog.hu/ blogon (ott én is írtam a Taxidermiáról).

REMY · http://supernaturalmovies.blog.hu/ 2015.05.18. 16:00:58

@Marx József: Bővítettük a repertoárt. Lesznek még. :)

Jegkoko 2015.05.18. 17:26:22

kb 10 percet bírtam ki ebből a filmnek nevezett szarból és azzal a mozdulattal kapcsoltam is ki a fenébe.

Fincherista 2015.05.18. 18:07:56

@Marx József: Elolvastam a kritikáját, még jó pár évnyi filmnézés kell ahhoz, hogy olyan szintű rálátásom legyen a filmekre, mint Önnek. Illetve olyan biztos nem lesz, mivel én csak lelkes amatőr vagyok. A kritikájában utalt a cspv.hu-s írásra, azt én is olvastam korábban, a szerzője leragadt a film nyelvezeténél és a költségvetésénél. Az üzenetre már nem futotta az erejéből... A blogja meg egy remek kezdeményezés, azt hiszem lesz honnan olvasnom a magyar filmekről.
@Jegkoko: Vitathatatlan, hogy nagyon nehéz a film nyelvezete, de az a témájából is következik.

sántán sándor 2015.05.19. 14:27:41

sajnos hazánkban csak a beteglelkű zsidók kapnak pénzt a förmedvény filmjeik elkészítésére. elég 1 percet belenézni és rájön az ember hogy magyar filmet néz.
és most még jön ez a sáúl fia, az egyedülálló holocaust horror, pfff...

lutánnia 2015.05.19. 18:18:11

@Marx József: A blogon lévő kevés magyar film hamarosan társakat kap, mivel szeretném hamarosan (kb nyár folyamán) végig mazsolázni a Budapesti 12-őt! :)

@sántán sándor: Igazából nem halottam hírét, hogy Pálfi zsidó származással bírna, de megnyugtatlak manapság már ő sem kap Magyarországon pénzt, hogy filmezzen (lásd: a tavalyi Toldi filmtervét, amit sajnos lefújtak időközben).

Marx József 2015.05.20. 13:10:49

@sántán sándor: Filmről csak akkor beszéljünk, ha már láttuk. Ez minimum. Az azonban érdekelne, hogy vajon tényleg úgy ülsz be a moziba, hogy nem tudod milyen nemzetiségű filmre váltottál jegyet.Sajátos szokás lenne. Az persze bizonyos, hogy a főcím egy percéből a filmről (rendező, operatőr,színészek stb.)sok minden kiderül. Bár az aligha, hogy a rendező beteglelkű.