Bár manapság is születnek látványos és szép filmplakátok, az, hogy a hagyományos technikákat ezen a területen is kiszorította a digitalizáció, erősen rányomta bélyegét a műfajra. Jelen cikkben egy olyan ember munkássága előtt tisztelgünk, aki hagyományos módon, kézzel rajzolt, illetve festett plakátokkal tett még emlékezetesebbé generációkon átívelő filmes kalandokat.
Drew Struzan 1947-ben született Oregonban. 18 éves korában beiratkozott egy Los Angeles-i művészeti iskolába, ahol döntenie kellett, hogy képzőművész, vagy illusztrátor szeretne-e inkább lenni. Sanyarú gyermekkora miatt a fiatalember számára a döntés egyértelmű volt, az illusztrátori pálya mellett döntött, hiszen valamiből meg kellett élnie.
„Szegény voltam és éhes, az illusztrálás pedig a legrövidebb út volt, amivel egy szelet kenyérhez juthattam, szemben a galériákban való bemutatókkal. Gyerekként nem volt semmim. Wc-papírra rajzoltam, mert ez volt az egyetlen papír a környezetemben. Valószínűleg azért szeretek még ma is annyira rajzolni, mert abban az időben csak ez volt nekem.”
Az iskola végeztével Struzan egy Pencil Pushers nevű kis céget alapított egy barátjával. A nyolc évig tartó együttműködés nagyban hozzájárult stílusának kialakulásához, hiszen ez idő alatt kezdett festékszórót használni, melynek aztán a mesterévé vált. Az itt eltöltött évek alatt olyan b-filmek plakátjait készítette el, mint a Hangyabirodalom, vagy Az istenek eledele. Mindkét film H.G. Wells műveinek a feldolgozása.
A nagy áttörés 1977-ben következett be, amikor a 20th Century Fox akkori alelnöke felkérte Charles White-ot, hogy tervezzen plakátot a Csillagok háborúja '78-as újra bemutatójához. White azonban nem volt a helyzet magaslatán portréábrázolás terén, így megkérte barátját, Struzant, hogy segítsen neki a munkában, így aztán az ő feladata lett az emberalakok részletes kidolgozása. Az elkészült mű, amely cirkusz poszterként került a köztudatba, igazán egyedire sikerült és rúgott egy óriásit az ifjú tehetség karrierjén. Struzan ettől kezdve kedvére válogathatott a felkérések között, minek eredményeképpen rengeteg mára klasszikussá érett film ikonikus plakátját köszönhetjük neki. Legtermékenyebb időszaka a nyolcvanas évek volt, olyannyira, hogy ha tetszőlegesen választ valaki egy számára meghatározó filmet a korból, azt nagy eséllyel Struzan grafikájával promotálták.
Az arany évek alatt a művész fenntartotta a kapcsolatot George Lucassal, melynek akkor egy Jedi visszatér poszter lett az eredménye. Az akkor még A Jedi bosszúja címen futó filmhez Struzan egy magához képest eléggé minimalista, ám annál kifejezőbb és roppant hatásos koncepcióval állt elő. A vörös alapon megjelenő hatalmas Darth Vader fej, a sarokban a film egyik kulcsjelenetével valósággal beleég az ember retinájába.
A Lucasfilm égisze alatt készült másik kultikus filmfolyamnak, az Indiana Jonesnak az artwork-je aztán már teljes egészében az ő nevéhez fűződik, mint ahogy a Vissza a jövőbe filmek plakátjai is. De ő rajzolta a hold és a repülő bicikli sziluettje elé E.T. ujját, varázsolt csoportképet a Kincsvadászokról és ő készített plakátot az első Muppet filmhez is. De nem csupán az efféle családbarát műfaji filmekre szakosodott, hiszen olyan komolyabb – és komorabb – művek is köthetők a nevéhez, mint a Szárnyas fejvadász, A dolog, vagy akár a Rambo.
A '90-es évek beköszönte sajnálatos módon változást hozott a filmplakát trendekbe. A kézzel készült, művészi igényességgel kivitelezett moziposztereknek leáldozóban volt, ám szerencsére ismét jött George Lucas és a Star Wars. A megalomán mozimogul épp ekkoriban készült jövedelmező filmes birodalmának kiterjesztésére, melynek első lépéseként ismét a mozikba küldte klasszikus filmtrilógiáját, ezúttal felújított változatban.
Az 1997-ben bemutatott „special edition” ugyan sokak szemét szúrja, ám egy haszna mindenképp volt. A filmekhez Drew Struzan készíthetett új plakátokat, munkája pedig egyenesen lenyűgöző lett. A három posztert úgy tervezte meg, hogy azok egymás mellé illeszthetőek legyenek, egy nagy, a trilógia egész cselekményét reprezentáló képet alkotva. Annak idején jelen sorok írója a filmek vhs kiadását - melyek természetesen ezekből a plakátokból készült borítókkal lettek felvértezve - kincsként helyezte a polcára, egy kis szedett-vedett Csillagok háborúja szentély központi elemeként.
Ezt követően várható volt, hogy az előzmény trilógiához is a mestert kéri majd fel Lucas, aki ha moziposzterekről van szó, meglepő módon a klasszikus, tradicionális technikák híve. Így aztán még a csupa kék és zöld háttér előtt forgatott, digitális trükkökkel rogyásig tömött filmjei is meseszép, kizárólag kézzel készített plakátokat kaptak. Lucas ezúttal azt is kikötötte, hogy filmjeit a világ minden táján csak és kizárólag ezekkel lehet hirdetni, így Struzan művészete oda is eljuthatott, ahova addig talán nem, méghozzá változatlan formában, amiért a művész igazán hálás volt.
„A Baljós árnyakhoz készült alkotásom lett felhasználva minden nyelvű plakáton, a világ minden táján, egy időben, méghozzá változtatások nélkül. Erre korábban nem volt példa.”
A kétezres évek elején elkészítette a Harry Potter és a Bölcsek Köve amerikai plakátját, illetve Guillermo Del Toro őt kérte fel a Hellboyhoz.
Ezután az akkor 60 éves mester részt vett Frank Darabont aktuális Stephen King adaptációjának, a 2007-ben bemutatott A ködnek a munkálataiban. Ezúttal többről volt szó, mint a film plakátjának a kivitelezése. A köd főszereplőjének ugyanaz a hivatása, mint Struzannak, az egyik jelenetben pedig bepillanthatunk a műtermébe, az ott látható képek természetesen Struzan munkái, melyek így a film szerves részeivé váltak. A dvd kiadás extrái között aztán egy rövid dokumentumfilm is emléket állított a művésznek és munkásságának. És ha már itt tartunk, 2013-ban bemutatásra került egy egész estés dokumentumfilm is róla, a címe: Drew: The Man Behind the Poster.
Végül 2008-ban, miután a negyedik Indiana Jones filmet is megtisztelte szakértelmével, hivatalosan visszavonult. J.J. Abrams kérésére azért még készített egy teaser posztert Az ébredő erőhöz, a D23 Expo elnevezésű rendezvényre.
Képei epikusak, látványosak és emberközeliek egyszerre, mely részben tehetségéből, részben pedig az általa alkalmazott régimódi technikákból fakad. Munkássága igen nagy hatású, és a popkultúra szerves részévé vált. Nem csak moziplakátokat alkotott, hanem számos lemezborítót is (többek között Alice Coopernek és a Black Sabbathnak), készített borítókat Dark Horse képregényekhez, az Industrial Light and Magic logója szintén az ő munkája, de Star Wars-os bélyegsorozat is köthető a nevéhez. Egy igazi élő legenda.
Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!