Idillikus utcakép tárul elénk, kivilágított házakkal, ünnepi díszbe öltöztetett kirakatokkal, izgatottan készülődő emberekkel, közben pedig szép kövér pelyhekben hull a hó. A kamera tovább siklik és egy betlehemi jászolt látunk, ám az előtte összegyűlt csoport egy emberként, értetlenül csóválja a fejét. A karácsonyi diorámából pont a főszereplő, a kis Jézus hiányzik. Az épp arra járó rendőr csak beletörődve ingatja a fejét, a kisdedet valaki ellopta. A főcím záróképén egy házassági tanácsadó irodájának az ablaka jelenik meg. Tökéletes, tartalomhoz illő felütés.
Ha azt mondom, hogy betörős karácsonyi film, nagy eséllyel az első ami az embernek eszébe jut, az a megunhatatlan Reszkessetek betörők lesz, ám van egy másik nagyszerű ünnepi komédia is a '90-es évekből, ami központi karakternek tesz meg egy besurranó tolvajt. A két film közti hasonlóság azonban itt véget is ér. A rendező, a tragikusan fiatalon elhunyt Ted Demme videoklipekkel és a legendás Yo! MTV Raps című műsorral kezdte pályafutását. Első mozifilmje a Who's the Man? című vígjáték-dráma egyveleg volt a sorozat két házigazdája, Ed Lover és Doctor Dré főszereplésével, amiben Denis Leary egy mellékkarakterként rendőrfőnököt alakított, méghozzá a standup fellépéseiből tőle már megszokott harsány és odamondós stílusban. Demme második mozifilmje volt az Egy híján túsz, amiben már Leary-é lett a főszerep. Ő alakítja Gust, a profi, ám kissé balszerencsés betörőt, aki mondhatni a körülmények áldozataként tengeti életét a társadalom peremére szorulva. Egy balul sikerült rablást követően egérút reményében bepattan egy házaspár kocsijába, nem sejtve, hogy az igazi megpróbáltatások még csak ekkor kezdődnek. Mi viszont ekkor már többletinformáció birtokában vagyunk, tudjuk, hogy ez az a házaspár (Kevin Spacey és Judy Davis remek alakításában), akik közvetlenül a főcím után még a sokat tapasztalt tanácsadó idegeit is képesek voltak megtépázni. Pár perc elteltével Gus is szembesül vele, hogy itt bizony egy igen zűrös karácsony van kilátásban. Míg esetlen társa nem szerez egy használható hajót, amivel elhagyhatják a várost, addig Gusnak újdonsült túszainál kell maradnia, ők azonban karácsony lévén vendégségbe várják a rokonságot, illetve hazavárják problémás kamasz gyereküket, aki a katonai iskolában épp az egyik tanárának a megzsarolásával jut tetemes mennyiségű zsebpénzhez. (A Siskel nevű fazont J.K. Simmons alakítja, akinek ez volt az első filmszerepe.)
Gusnak nem marad más választása, mint a hamarosan érkező rokonság előtt eljátszania, hogy ő a válás határán álló pár terapeutája, ekkor még nem sejtve, hogy talán tényleg ő lesz az, aki majd segít helyrehozni a dolgokat.
Demme filmjének dramaturgiája innentől a Karácsonyi vakáció című Chevy Chase komédiáéhoz hasonló, persze a végkimenetele egészen más. Ahogy megérkeznek a rokonok, szépen lassan elszabadul a pokol, a szeretet ünnepe felszínes színjáték csupán, itt mindenki gyűlöl mindenkit. Marie Weiss és Richard LaGravenese forgatókönyve egészen komoly témákat is felvet, mindezt persze humorral átitatva, de azt hozzá kell tenni, hogy a film humora meglehetősen cinikus és szókimondó. Ez korántsem egy családi matinédarab. Leginkább úgy tudnám jellemezni, hogy valahol félúton van az említett Karácsonyi vakáció és a Tapló télapó között, ugyanakkor mindkét filmnél komolyabb.
Denis Leary számára kiváló lehetőség volt ez, hogy jellegzetes stílusát és humorát megvillanthassa. A balszerencsés, ám igazán belevaló és céltudatos rabló figuráját mintha direkt neki írták volna, és a film legviccesebb szövegei is egyértelműen hozzá fűződnek. Ugyanakkor megvannak a rá jellemző gyorsan elhadart, sokatmondó monológok is, amikben kifejti a véleményét egy adott témáról. Valószínűleg sokan emlékeznek A Pusztító című Stallone filmben előadott szövegére a szép új világról. Na valami hasonlót nyújt itt is, például abban a jelenetben, amikor a tanárzsaroló Jesse-vel beszélget.
Ugyan nem túl családbarát, ám igazán szórakoztató, maró humorú, a komolyabb pillanataiban elgondolkodtató, szatirikus éllel bíró film ez, amit ajánlott elővenni, ha a gyomrunkat már megfeküdte volna a sok bejgli, forralt bor és a túlzott karácsonyi készülődés okozta felesleges stressz.
7/10
Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!
