Egy viszonylag korrekt első rész, majd egy moslék második után még mindig van olyan ember a Földön, aki azt hiszi/reméli/tudja, hogy szüksége van a világnak egy újabb Szupercella folytatásra. És ebben nem az a legszomorúbb, hogy el is készült maga a film, hanem, hogy Stallone és Bautista is a nevét adta ehhez a trilógiává fejlődő szarhoz.

Ray Breslinnek megint nincs könnyű időszaka. Egy múltbéli ügye újra előtérbe kerül, ami által bosszút forralnak ellene…

Lényegében John Herzfeld ott folytatta, ahol Steven C. Miller abbahagyta, mármint minőségileg. A különbség csupán annyi lett, hogy itt már nincs szupercella, nincs létjogosultsága a börtönnek, nincs semmi olyan a filmben, ami emlékeztetne minket, nézőket arra, hogy ez bizony egy szuperbörtönös film. Tényleg az elhagyatott, lepukkant börtön a nagy börttön? Ne csináljuk már. 

Egyszerűen nem létezik forgatókönyv, csak néhány cetli, pár szóval, amiből dolgoztak a készítők. A bosszúsztori, valamint a megmentős szál is annyira gyenge, hogy élvezhetetlen. Nincs súlya a cselekménynek. Se hangulatilag, se tartalmilag nem lehet még csak elégségesre se osztályozni. Uwe Boll még talán a rosszabb napjain is többet ki tudott volna hozni ebből az egészből. Konkrétan telnek a percek, a szereplők feltűnnek, majd eltűnnek, csúnyán néznek, aztán megint nagyon csúnyán néznek.

Egyedül Bautistának volt néhány pillanata, illetve Slynak a vége felé, de ezzel ki is fújt az összes pozitívum a filmmel kapcsolatban. Szóval, ha netán a Google-ben olyan filmet keresel, ami még Nicolas Cagenek is ciki lenne, akkor jelzem, ne keress tovább, mert megtaláltad! Erre még a lecsúszott Cage is nemet mondana. 2/10

ui: 50 Cent ezért a szerepért meglepődnék, ha 50 centnél többet tett volna zsebre.