[Supernatural Movies]

Esőkirály- Léghajósok duplakritika

2020. január 11. - Supernatural Movies

Ma már egy kattintás, és szinte azonnal megkapjuk a következő órák, napok várható időjárását, ami az esetek többségében a valóságot tükrözi. Azonban ahhoz, hogy a meteorológiai előrejelzések mindenki számára elérhetőek legyenek, illetve hogy egyáltalán foglalkozzanak az időjárás változásával, sok időbe telt és rögös utat kellett bejárnia a tudománynak. 
78527148_2615170241882762_9210164754721538048_o.jpg

Kultúrfaló:

James Glaisher (Eddie Redmayne) elhivatott a szakmájának, azonban tudós körökben semmibe sem veszik, nem értik, miért kéne a meteorológiával, mint tudományággal foglalkozni, és inkább jóslásnak tartják, aminek semmi haszna. Főhősünk azonban nem adja könnyen az elveit, és korát megelőzve tisztában van vele, hogy az emberiség életét könnyítené meg, ha előre jelezhető lenne az időjárás. Ezért 1862-ben kalandos útra indul Londonból egy sokat tapasztalt léghajós hölgy társaságában egy olyan léghajóval, amely fedélzetén számos mérőműszert visz fel olyan magasságba, ahol korábban ember előttük még sosem járt, hogy szélesebb képet kapjanak a légkörökben végbemenő időjárási változásokról.
Tom Harper (Birmingham bandája; Kívülállók) izgalmas és látványos filmet hozott tető alá egy kis történethamisítástól sem riadva vissza, a történeti tényeket a mai hollywood-i szokások oltárán feláldozva (a női hősökre márpedig szükség van, az meg külön jó pont, ha már főszerepet is kap). Glaisher útja valóban megtörtént és az utókor valóban sokat köszönhet neki, azonban a léghajó pilótája nem egy nő, hanem Henry Coxwell volt. A filmben megjelenő Amelia Wren alakját ugyanakkor valós személy, Sophie Blanchard inspirálta. 0_glaisher-and-coxwell.jpg

A Léghajósok hasonlít a Kötéltánc című filmre, hiszen a nézése közben többször szembesülünk azzal, hogy az emberi bátorság szerencsére határtalan és milyen jó, hogy minden korban vannak olyanok, akik akár az életük árán is hajlandóak feszegetni a határaikat. Másrészt tériszonyosként többször is felszisszenünk a látottaktól. Szerencsére a film nem viszi túlzásba a mélységek mutatását, azonban így is elég elképzelni, hogy semmi sincs alattunk, csak a föld, ami ráadásul egyre távolodik.
A film izgalmasabbá vált attól, hogy szinte valós időben látjuk az utat, valamint, hogy a főszereplőink múltjába, megpróbáltatásaiba is bepillantást nyerünk, hiszen valljuk be, nem lett volna túl izgalmas egy folyamatosan emelkedő léghajó kosarában ülő embereket és a vizsgálatokat figyelni, és beszélgetésüket hallgatni. 7/10

Creativ3Form:

Őszintén bevallva, szinte semmit nem hallottam és nem tudtam a filmről, és még az előzetesét is kb. 1 nappal a vetítés előtt néztem csak meg, ami egy hümmögésen kívül nem sok érzelmet váltott ki belőlem. Viszont a színészek és a vélhetően fantasztikus képi világnak köszönhetően vártam, hogy elkezdődjön a kaland. Elképesztő, hogy Tom Harper mit hozott össze operatőrével, a levegőben és a felhők felett játszódó jelenetek mind-mind szemkápráztatóak, de nem csak a látkép, hanem a kamerakezelés szempontjából is. Ráadásul nem lóg ki a lóláb a CGI kapcsán se, simán elhinném ha azt mondanák, hogy itt bizony valójában felküldték a színészeket a felhők felé a minél hitelesebb ábrázolás és alakítás miatt. Mind Redmayne, mind Felicity kisasszony jól hozták a szerepüket, illett hozzájuk az adott karakter, ráadásul a kémia is pompás volt köztük. Picit féltem, hogy egy-két jelenet esetében majd túlzásba esnek, sőt. Az előzetes egyes jelenetei alatt eszembe jutott a Halálos Iramban széria, de hála az égnek nem estek át a ló túloldalára, mert bár vannak benne túlzásnak érezhető momentumok, még is meg tudtak maradni két lábbal a talajon (illetve a levegőben), és nem vált nevetségessé  vagy hiteltelenné az összkép.
leghajosok.jpg

Kimondottan tetszett a film felépítése, hogy nem a legvégén, az utolsó 20-25 percre megyünk csak fel a fellegekbe, hanem rögtön belevágunk a közepébe és a karakterek jellemét, egymáshoz való viszonyát és azt, hogy miként jutottak el ide, visszaemlékezések társaságában élhetjük át. Alapjáraton szeretem ezt a szerkesztési módot és ezúttal is telitalálat lett a sztori ezen felépítése. Harper remek érzékkel szakítja meg a jelen eseményeit egy-egy visszaemlékezéssel, amiknek köszönhetően jobban megértünk egy-egy mondatot, egy-egy tettet, valamint az egész eseményhez való hozzáállást és elkötelezettséget. Minél magasabbra szállunk, annál többet tudunk meg az előzményekről és a karakterekről, amik egyre jobban és szorosabban a szívünkhöz nőnek. Éppen ezért picit értetlenül állok a nyitó jelenet előtt, ami kissé olyan, mintha egy cirkuszi előadást látnánk. Felicity karaktere a hintója tetején belovagolva érkezik, enyhén extrém smink kíséretében, és az egész tudományos kísérletet egy bohózatnak fogja fel, mintha egy csak egy jó party lenne a fellegekben. Ez ekkor még nem zavaró, bár picit azért furcsáltam ezt a nyitó felütést, ismerve a film témáját. Aztán ahogy haladunk előre és tudunk meg egyre többet a karakterről, úgy válik szinte teljesen hiteltelenné és számomra nevetségessé a nyitó szekvencia, ugyan is teljességgel karakteridegen az, ami ott zajlik. Lehet nekem marad ki valami vagy én néztem félre pont akkor, amikor a film bemutatta a karakter ezen oldalát, de számomra egyáltalán nem illett bele a jellemébe és múltjába. Főleg a múltjába. Viszont ezt az egy apróságot leszámítva, kimondottan elégedetten álltam fel a moziszékből a film után, mert egy lélegzetelállító képi világgal, jó szerkezettel és történeti felépítéssel rendelkező filmet láttam, amiben a színészek jól hozták a karaktereiket és a kémiát is végig sikerült fenntartaniuk egymás közt. Nem váltja meg a világot, de erősen ajánlott a megtekintése, mindenki számára. 7/10

A film MAFAB adatlapja

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren

 

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr3215337556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása