Rendhagyó értékelés következik a Balta trilógiáról, mert úgy gondoltam, hogy felesleges egyenként kivesézni őket, így egyetlen poszton belül lezavarom az egészet. Ami biztos, hogy Victor Crowleyval senki ne akarjon haverkodni...
A balta (2006)
Egy turistacsoport kalandos kirándulásra indul, ám a várt szórakozás helyett a túra rémálommá válik, amikor megjelenik Victor Crowley. A gyilkos egy helyi legenda megtestesítője, akit a saját apja gyilkolt meg, miközben megpróbálta kimenteni az égő házból. A szerencsétlen balesetből egy kísértethistória lett, és Crowley szelleme a mai napig a mocsárban kísért. Az odaérkező embereknek nem sok esélyük van a túlélésre, de ezt ők sosem tudják előre…
Annyi biztos a filmmel kapcsolatban, hogy ízig-vérig slasher. Adam Green egyáltalán nem fogta vissza magát, mert brutálisabbnál, brutálisabb aprítást rendez a bő másfél óra alatt, ami persze nem vehető komolyan, mert a sok humor átlendítette egy vígjáték-horror műfajba az egész filmet. A Balta nem az a film, ami alatt a takaró alá bújunk, de még csak nem is az, ami elrettentő lesz a sok vér miatt. Az egész film egy beteges szórakozás, amit végig lehet röhögni, ezért a legjobb, ha baráti társaságban kezdünk hozzá.
A színészek elképesztően idegesítőek, így senkiért nem hullajtunk könnyeket, de pont emiatt lesz beteges film a Balta. Adam Green úgy rendezte meg a filmet, hogy a felvezetés alatt, egyfajta gyűlöletet váltson ki a nézőből a sok karakter, akiket aztán szépen bedob a darálóba, a felhőtlenül szórakozás érdekében. A film tele van csöcsökkel, belekkel, végtagokkal, és sok-sok liter vérrel.
A Balta az a film, amit nem szabad komolyan venni, és ha erre képesek vagyunk, akkor jól szórakozhatunk. 5/10
A balta 2 (2008)
Az első rész után 4 év telt el, majd megérkezett a folytatás a filmhez, melyet szintén Adam Green rendezett. Alapjában véve nem volt rossz ötlet, mert konkrét folytatást készített az első részhez, tehát a karakterek és az alapstory megmaradt: Marybeth visszatért a mocsárba, hogy leszámoljon a gonosszal. No, persze magával vitt néhány nagyfiút is…
Green a folytatásban a legtöbb értékelhető elemet kiölte a filmből. Itt már nem humorosra és könnyedre csinálta a filmet, hanem komolyra (már amennyire ez komoly lehet). A karakterek szürkesége miatt már nem váltott ki olyan érzelmeket a film, mint tette azt korábban, így kihalt benne az a varázs, ami miatt érdemes volt az elsőt megtekinteni egy baráti társaságban.
A Balta 2 nem több mint egy sablonos, tucatslasher, amiben csak a vérengzés a fontos, és minden más a háttérbe szorul. Felejthető élmény, (bár Victor néhol egész szépen végezte a munkáját) 3,5/10
A balta 3 (2013)
Az első rész folytatását még valahogy megértettem, de a második után már nem tudtam, hogy hová lehet ezt még csavarni. A projektből ki is szállt az eredeti rendező, és a helyét BJ McDonnell vette át. Különösképpen nem volt észrevehető a váltás, mert ugyanazt hozza, amit az előző epizód.
Marybeth él, és a mocsárban töltött kemény órák után fogja magát, és besétál a rendőrségre. Egy ici-pici hibát vétett, hiszen mindezt úgy tette, hogy az egyik kezében egy puska, a másikban Crowley testének egy darabja volt. Le is tartóztatták, stb, stb… majd eljutottunk odáig, hogy irány vissza a mocsár!
Tehát a mocsárba ismét visszatértünk, és ismét leírtuk azokat a köröket, amiket az előző részekben, valamint Crowley ismételten beaprított mindenkit. Teljes mértékben megegyezik a 2. résszel a film, annyi különbséggel, hogy itt nem krokodilvadászok, hanem zsaruk mentek vissza Marybeth-el. 3,5/10
A Balta trilógia a gyenge pontszámok ellenére is nézhető, mert az első rész megadja az alaphangot, és ha valakinek megtetszik Crowley karaktere, akkor úgyis letolja a folytatásokat. A trilógia során észrevehető egy óriási pozitívum is, hiszen a rendezők olyan színészeket csempésztek bele a filmekbe, mint: Kane Hodder (Jason Voorhees), Derek Meras (Jason Voorhees), Tony Todd (Kampókéz), Robert Englund (Freddy Krueger), Sid Haig (1000 halott háza című film Bohóca). Így tehát kijelenthető, hogy a Balta minden szegletében ott van a horror, még akkor is, ha nem történik semmi.