Hiba, amikor a készítők nem tudják felmérni, hogy az adott franchise mire képes. Az Underworld 4 rendezőpárosa megpróbált nagyot markolni, azonban belebuktak a próbálkozásba, ugyanis minden kifolyt a kezeik közül. Kate Beckinsale hiába tért vissza, a korábbi amazon csak árnyéka volt önmagának, és ezzel sajnos mindent elmondtam…

Selena a vámpír harcosnő és Michael kapcsolatából egy kislány született. A boldogságukat azonban nem tudják élvezni, mert az emberek elfogják, a szeretteinek pedig nyoma vész. Selenának csak tizenkét évvel később sikerül megszöknie a fogságból. Rájön, hogy az emberek tudomást szereztek a vámpírok és a farkasemberek létéről, és most mind a két fajt ki akarják pusztítani…

Önmagával a történettel nem is lenne különösebb probléma, mert végre nem a múltba tekinthettünk vissza, hanem egy képet kaptunk a jövőről, arról az időről, amikor már nincsenek a hadszíntéren a vének. Azonban Måns Mårlind - Björn Stein olyan szinten végeztek pocsék munkát, hogy még a gyenge harmadik részt is sikerült negatív irányban felülmúlniuk, méghozzá nem is kicsivel.

Egyrészt ott rontották el az újabb epizódot, hogy a jól megszokott hangulatot egyáltalán nem tudták megteremteni. A film műanyag és gagyi összhatást mutatott, ami egész egyszerűen rányomta az egész alkotásra a bélyeget. A legnagyobb probléma viszont talán az volt, hogy Beckinsale karaktere teljesen megváltozott. A lánya miatt egy aggódó anya lett, ami alapjáraton nem is lenne gond, de ebben a szériában, a múltat ismerve, egyáltalán nem illett bele. Így viszont hiába próbáltak váltani a készítők, a kockáztatás rosszul sült el, a film pedig teljes mértékben összeomlott.

Egy gagyi, unalmas, látványtalan, a sajátos stílust teljesen mellőző produkció kerekedett ki az egészből, amiben gyenge és vállalhatatlan karakterek jelentek meg, és ami végleg hazavágta az Underworld franchise-t. 3,5/10