Magyarországon az átlagember valószínűleg keveset tud erről a vallásról, leginkább csak azt, hogy Tom Cruise és John Travolta is a híve. Ezt az információs űrt igyekszik kitölteni a Magyarhangya, akiknek köszönhetően hazánkban is bemutatásra kerül Alex Gibney dokumentumfilmje, mely Lawrence Wright szcientológiai egyházról szóló könyvéből készült és eredeti dokumentumok, archív felvételek segítségével bemutatja annak történetét a kezdetektől, L. Ron Hubbard tevékenységén át hollywoodi térhódításáig és azon túl.
Az Oscar-díjas rendező mostani alkotása rendkívül részletesen, rengeteg információval mutatja be a Szcientológia Egyházat nyolc olyan emberrel (többek között a kétszeres Oscar-díjas forgatókönyvíró és rendező, Paul Haggis) készített interjún keresztül, akik hosszú ideig, akár több évtizedig is a tagjai voltak, mielőtt kiléptek. Őket látva és az elbeszéléseiket hallgatva többször is elhűl a néző: hihetetlen, hogy egy ilyen jól felépített agymosással mennyi embert magával tud rántani egy ideológiailag nem alátámasztott, egyre inkább diktatórikus elemeket mutató szervezet. A két sztár azonban nem vállalta az interjút, őket csak videófelvételeken látjuk.
A szcientológia legfőbb alapja, hogy auditorok (a Szcientológia Egyház lelkésze vagy képzés alatt álló lelkésze) végeznek pszichoterápiát azokon, akik még nem Clearek (tehát preclear), azért hogy így javítsák az egyének állapotát. A preclear egy olyan személy, aki auditálás révén egyre többet fedez fel önmagáról és az életről. Ezenkívül azt hirdeti, hogy egy szcientológus nemcsak hogy képes megoldani saját problémáit, elérni céljait és tartós boldogságot szerezni, hanem olyan új tudatossági állapotokat is elérhet, amelyekről még csak nem is álmodta soha, hogy létezhetnek. Erre a legjobb példa a filmben John Travolta, aki belépése után – az 1980-as években – minden szerepet megkapott, amire csak jelentkezett.
A 118 perces játékidő alatt nagyon sok információt kapunk: megismerjük a szcientológia „kiagyalóját”, L. Ron Hubbardot és elképesztő élettörténetét, őrült személyiség megnyilvánulásait. Nagy vonalakban azt is megtudjuk, hogy sok mindenbe belefogott, hátha valamiből pénzt tud csinálni: 1084 megírt könyvével az övé a legtöbbször publikáló szerző Guiness rekordja. Végül a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya című könyvének megírásával érte el végre az oly áhított célt és nem utolsó sorban ez lett a szcientológia alapja is. A többi meg már történelem.
Az alapító 1986-as halála után egy ambiciózus fiatalember, David Miscavige lett az egyház nemzetközi feje. Gyerekkora óta van kapcsolatban szüleinek köszönhetően a szcientológiával, és a ranglétra szinte minden lépcsőfokát megjárta, mire elért a csúcsára. A roppant karizmatikus férfi a dokumentumfilm számos bevágott videófelvételén feltűnik: megtudjuk, hogy milyen szerepe volt Cruise és Nicole Kidman válásában, milyen eszközökkel lépett fel közvetve vagy közvetlenül azon vezető tagok ellen, akikről azt érezte, hogy megingott a hitük.
Az egyik legmeglepőbb információ, hogy az Egyház adómentességet élvez az Egyesült Államokban, éppen ezért óriási vagyonra (több milliárd dollár) tettek szert az évek alatt. Persze az is érdekes, hogy ezt milyen módszerekkel és úton sikerült megszerezniük az adóhivataltól. A másik, sokkal hihetetlenebb tény az, ahogyan a tagokkal bánnak. A Sea Orgban (a szcientológia vallási rendje, amely a világ legelkötelezettebb szcientológusaiból áll, és az önkéntes szolgálatának szentelték életüket) dolgozók kb. 40-60 cent órabért kapnak a legjobb esetben. Az etikai vétséget elkövetők a rehabilitációs program keretében fogkefével pucolnak végig több emeletet, és a végére mindenki elhiszi, hogy szörnyen rossz ember, a szervezet szégyene. Ha a családtagok vagy a barátok kritizálni merik a vallást, minden kapcsolatot meg kell szakítani velük. Egymilliárd évre szóló nyilatkozatot íratnak alá a tagokkal, továbbá számos köztörvényes bűnt is elkövetnek az Egyház nevében.
A képi világ is érdekesre sikerült. A Hubbard életét és a szcientológia megalakítására tett lépéseit; a vallás „ideológiai” alapjait – ez az eredettörténet is megér egy misét – bemutató jelenetek, felvételek kicsit olyan hatást váltanak ki, mintha egy sci-fi filmet néznénk. A későbbi részekben már sokkal földhöz ragadtabb minden, hiszen itt jobban az alkotók rendelkezésére álltak a különböző felhasználható anyagok.
Nem ez a dokumentumfilm fogja megújítani a műfajt, hiszen semmi váratlant nem hoz a helyenként érdekes képi világ kivételével. Kronológiai sorrendben Hubbard fiatalkorától vezeti végig a nézőt a Szcientológia Egyház mai helyzetéig. Azonban nincs is ilyen megoldásokra szükség, hiszen a nagy felhajtás könnyen elterelhetné a figyelmet. Ez utóbbira nagyon nagy szükség van, hiszen figyelnünk kell, szinte egy percre sincs nyugalmunk, olyan gyorsan követik egymást az információk és események.
Ha az Amy Winehouse dokumentumfilm kapcsán azt írtam, hogy az énekesnő életét megörökítő videófelvételeknek, fotóknak és a tragédiához vezető egyenes útnak köszönhetően sokáig emlékezetes marad bensőségességével, addig ez még hatványozottabban igaz a Szcientológia, avagy a hit börtöne című mozira, hiszen itt egy zárt közösséggel ismerkedünk meg fékek és ellensúlyok nélkül. Egy provokatív történetet kapunk az egóról, a kizsákmányolásról és a hatalomvágyról. Mindezt úgy, hogy L. Ron Hubbard a XX. században, a szemünk előtt alapított meg egy új vallást, és még mozgóképek is készültek róla. Melyik másik vallás megalapítójáról van hasonló a birtokunkban? És végül: köszönjük Magyarhangya, csak így tovább. 9/10
