Amikor szeptember elején képernyőre került Harry és Jack Williams legújabb sorozata, még sehol sem volt a Harvey Weinstein-botrány és a nyomában felszínre törő újabb és újabb szexuális zaklatási ügy. A Hazug témáját tekintve nem is lehetne aktuálisabb sajnos ezekben az időkben.
Doverben, az idilli angol városban él Laura Nielson (Joanne Froggatt- Downton Abbey) és egy özvegy doktor, Andrew Earlham (Ioan Gruffud- A fantasztikus négyes és az ezüst utazó; Mindörökké). Mindketten hosszabb kihagyás után térnek vissza a randizás színpadára, és az egyik közös estjük végül Laura hálószobájában végződik. A bonyodalmak pedig másnap reggel kezdődnek, ugyanis a nő semmire sem emlékszik a történésekből, csak emlékképek villannak be, azok alapján pedig nemi erőszakkal vádolja meg partnerét. Andrew természetesen mindent tagad, értetlenül áll a dolog előtt, ő remekül érezte magát az éjjel.
Mivel Nagy-Britanniában komolyan veszik a nemi erőszak vádját, a helyi rendőrség illetékes nyomozópárosa munkához is lát és megpróbál információkat, bizonyítékokat találni, azonban túl sok idő telt el, így a lehetséges tudatmódósítószer már nem mutatható ki Laura szervezetében, és mivel a szexuális együttlétet semelyik fél sem tagadja, ezért ez is zsákutca. A rendőrség elakad, a két szemben álló fél szaván kívül semmi sincs a kezükben. Laura így kénytelen saját kezébe venni az ügyet és volt (rendőr) barátja valamint nővére segítségével saját szakállára és lelki megnyugvására nyomozásba kezd, és Andrew múltja bizony sötét titkot rejt.
A 6 részes első évad nem mozgat sok szereplőt, azonban mindegyiküknek fontos szerepe lesz a történésekben. És mivel egy kisebb városról van szó, ezért pl. Laura nővére és Andrew ugyanabban a kórházban orvosok, Laura Andrew fiának a tanára és hasonlóak. Dover végig szürkés, borongós-esős arcát mutatja, ahogyan haladunk előre a történetben, úgy pedig még inkább. Főhősnőnknek köszönhetően (rendszeresen kijár evezni) szebb arcát is látjuk kezdetben, azonban ennek hamar vége lesz. A kezdő képek láttán azonnal beugrott a Mocsárvidék című spanyol film, abban volt hasonló folyóvidék.
A sorozat roppantul aktuális: a főszereplőkön keresztül látjuk, hogy mennyire nehéz bizonyítani bármit is (bár vannak országok, ahol mégis nyomoznak az ilyen ügyekben és bátorítják az áldozatokat, hogy nyugodtan forduljanak a rendőrséghez); a vádak milyen hatással vannak a vádló és a megvádolt hétköznapjaira és magánéletére, kedélyállapotára. Harry és Jack Williams (The Missing, Rellik) érdeme, hogy sokáig nem tudjuk az igazságot, és amikor az kiderül, akkor sem lesz unalmas a történet, sőt…igazából onnantól még tovább fokozódnak az izgalmak.
Amíg egyértelművé nem válik, hogy ki mond igazat, addig végig ott motoszkál a nézőben a kérdés, hogy vajon miért hazudik az egyikük? Hiszen mi oka lenne két ilyen köztiszteletben álló embernek, hogy veszélybe sodorja az eddig szépen felépített karrierjét és az életét azzal, hogy hazudik vagy pedig, hogy megerőszakol valakit. Ennek a pszichológiája pedig tényleg érdekes. Az első egy-két részben használt flashblack-es szerkezet is nagyon jól működik: először látjuk, hogy minden milyen remekül alakul a randin, majd Laura emlékképei a legváratlanabb pillanatban robbantják szét az idillt.
Tavaly már láthattunk egy hasonlóan izgalmas sorozatot, az Aznap éjjel is egy félrecsúszott randi utóhatásaival foglalkozott, a Hazug viszont sokkal hétköznapibb eseményt állít a középpontba, a szexuális erőszakot, amely szinte bárkivel megtörténhet. És éppen ezért erős és nyomasztó ez a széria, mert akár éltünk már át hasonlót, akár nem, könnyen át tudjuk érezni Laura helyzetét.
Ha szereted a drámai, illetve pszichológiai témájú alkotásokat; ha érdekel, hogy mit lehetne tenni hasonló esetben vagy ha azon az állásponton vagy, hogy veled úgy sem történhet ilyesmi, mert azonnal felismernéd az ilyen eseteket, akkor mindenképpen nézd meg. Meg akkor is, ha úgy gondolod, hogy mindig mind a két fél okolható. 9/10
Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!
