[Supernatural Movies]

A vadnyugatnak nincsenek hősei - Testvérlövészek

2019. március 29. - Lakat Barnabás

Az éjszaka csendjét pisztolylövések fülsértő zaja morzsolja szét, a kietlen vadnyugati tájra boruló sűrű sötétséget pedig csak a torkolattüzek villódzása töri meg olykor. Minden fényes pillanat egy emberi élet végét jelzi. Egy átlagos éjszaka az 1850-es évek Amerikájában, amikor a kenyerüket fejvadászként kereső Sisters fivérek, Eli (John C. Reilly) és Charlie (Joaquin Phoenix) a munkájukat végzik. A drámáiról ismert francia Jacques Audiard Patrick DeWitt azonos című regénye alapján készült filmjének sötét és vériszamos nyitó képsorai kiválóan vetítik előre, hogy a néző mire számíthat a hátralévő két órában.sisters-brothers.jpg

A Testvérlövészek hasonlóképpen demitizálja és csupaszítja le a nyers és mocskos rögvalóságig a legendás vadnyugatot és annak rezzenéstelen arcú, villámkezű és lóhátra termett (anti)hőseit, ahogy azt Clint Eastwood tette annak idején a zseniális Nincs bocsánatban. Egy tragikus sorsú testvérpár életébe nyerhetünk bepillantást, egy nem egészen a terv szerint lezajló megbízás teljesítése közben, melynek során felszínre kerülnek a régi, eltemetett sérelmek és traumák, melyek végső soron az elénk tárt helyzetbe sodorták őket. Látszólag ők a vadnyugat legyőzhetetlen fenegyerekei, a legendás Sisters testvérek, ahogy azt a lobbanékony természetű Charlie gyakran hangoztatja is, de hamar nyilvánvalóvá válik, hogy látszólagos legendájuk csak a sérült lelkű, a valóság elől folytonos alkoholmámorba menekülő fejvadász fejében él. Az idősebbik testvér, Eli, a duó racionális fele, aki lényegében őrangyalként kíséri öccsét, és az első perctől kezdve látjuk rajta, hogy valójában nem vágyik másra, minthogy leszámolhasson ezzel a barbár életvitellel. Egyenesen szívszorító az a pillanat, amikor világossá válik, hogy miért is választotta ezt az erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető hivatást.

A filmben a testvérekével párhuzamosan fut egy másik cselekményszál is, a Jake Gillenhaal által alakított John Morrissal, aki segít kézre keríteni a célpontot, Hermann Kermit Warmot (Riz Ahmed), a vegyészt, aki feltalált egy szert, ami segít a felszínre hozni a folyók medrében megbúvó aranyat. A vegyület mely megváltást hozna, és segíthetne a rideg és vad környezetbe a legkevésbé sem illő feltaláló számára célja elérésében, ami nem más, mint egy modern, civilizáltabb társadalom felépítése, egyelőre úgy tűnik, hogy leginkább csak a vesztét okozhatja.sisters-brothers-the-2018-005-riz-ahmed-jake-gyllenhaal-stable.jpgA két szál végül aztán összeér és hihetnénk, hogy a befejezés kiszámítható lesz, de a Testvérlövészekben többek között pont az a jó, hogy nem csak a karakterek és a western romantika lerombolásának szintjén szakít a konvenciókkal, hanem a fordulatok terén is képes meglepetést okozni. Mindezt nagyszerű színészek tolmácsolásában, remek technikai kivitelezéssel és megfelelő arányérzékkel teszi, melynek révén a gyakran feszült, durva, sőt olykor már-már sokkoló képsorok közé feszültségoldásként azért némi humor is beszivárog.

Audiard filmje kiváló példa arra, hogy a már sokszor temetett western igenis életképes műfaj, amelynek egy minőségi alkotással prezentálva még korunk szuperhősökkel uralt mozivásznain is van létjogosultsága. Kissé szokatlan hangvételű darab, ami igazi ajándék a zsáner szerelmesei számára.

8/10

A film MAFAB adatlapja

Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren!

A bejegyzés trackback címe:

https://supernaturalmovies.blog.hu/api/trackback/id/tr5414727381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.08.25. 14:53:20

A western halott, de köszöni szépen jól van. Nem készül manapság annyi, mint régen, igazán kiemelkedő pedig még ritkábban, de nézhető, sőt kellemes azért akad, ez a darab is egy ilyen.
A négy főszereplő jól hozza a kötelezőt, C. Reilly és Phoenix egyszerre szeretik egymást, mint testvérek, és utálják is a saját vérüket. Mind a ketten szenvednek némi otthonról hozott abuzálás, illetve valamiféle PTSD-től is. Reilly ráadásul fejben kicsit gyengébb is, mint mások. Gyllenhaal-nak korábban is jól állt a kovbojszerep, most is hiteles. Ahmed kilóg mindenhogy a képből, de szerepe szerint, de színészileg méltó társa a többieknek.
A történet a sokszor elmesélt bérgyilkos/fejvadász találkozik a lelkiismeretével, majd futhat a következmények elől, vagy azoknak neki fejjel.
A kor (1850-es évek), a jelmezek, a helyszínek nekem bejöttek, bár Oregon miatt sokkal "európaibb" (olyan karl may könyves, filmes), mint az eastwood féle mocskos, sivatagos western.
süti beállítások módosítása