A Trónok harca megmásíthatatlanul véget ért. 8 évad és 73 epizód, milliónyi rajongó, rangos díjak és pop kulturális szinten mérhető jelentőség. SPOILERES ÍRÁS!
Ha valami véget ér, az mindig keserédes, elkerülhetetlenül hagy egy űrt azoknak a szívében, akik közel álltak hozzá, de ahogyan Vízió volt kedves felfedni előttünk, semmi sem azért csodálatos, mert örök, hanem mert kiváltság ismerni. Sajnos a hiányérzetet most nem csak az okozza, hogy az évtized legnépszerűbb sorozata lezárult, hanem az az apróság is, hogy a készítők az utolsó két évaddal olyan messzire sodródtak a sorozat eredeti jellegétől, amennyire az emberileg elképzelhető. És ezen már nem tud változtatni semmilyen petíció, semmilyen előzménysorozat. A Trónok harca utolsó epizódja, ahogyan majdnem az egész utolsó évad, egyszerűen méltatlan önmagához.
A status quo-hoz mérten a finálé néhány meglepően erős jelenettel is rendelkezik, azonban ezek sem tudják feledtetni a nyolcadik évad okozta csalódást. Egészen odáig, míg Drogon fel nem kapja Daenerys holttestét a trónteremből, mint ahogyan a sasok játszanak mentőszolgálatosat Középföldén, még egészen értékelhető volt a lezárás. Jon és Daenerys utolsó jelenete példaértékű, már, ha sikerül elfelednünk a kontextust. Utána azonban teljesen vakvágányra fut a dolog, Jon, a jogos örökös, nem mellesleg pedig a legnépszerűbb, ergo legesélyesebb jelölt, azért nem lehet király, mert a Makulátlanok és a dothrakiak haragszanak rá, de azért nem annyira, hogy például mikor a kikötőben korzózik, megtámadják. A Makulátlanok fegyelmezettek, ez még talán rendben is lenne, de ne mondja nekem senki, hogy a dothrakiak nem ölnék meg az első adandó alkalommal. Vagy pedig az integrálás olyan mértékben szuperál, hogy egyből kultúremberek lettek, Európában pedig feleslegesen aggódnak.
Azt mondták, hogy nem lesz happy end. Kérdezem én, akkor ez mi a Balatonberényben napvilágot látott, sikoltozásokba öltöztetett, ködmönbe bujtatott, rézhasú, nagyfejű, szultán udvarát megjárt, csőszkunyhóban elrejtett, pikkelypáncélt hordó, fafogú, rézfűrésszel megsebzett, bronztérdű, repedtsarkú, büdös szájú, ritka fogú, csempeszobában felneveltetett, mocskos, tetves rabló Mari néni volt? Arya elmegy felfedezni Amerikát, Sansa kivívta Észak függetlenségét, ami azért nem olyan nagy fegyvertény, ha figyelembe vesszük, hogy csak szépen kellett kérnie a tulajdon öccsétől, Jon pedig újra felölti a feketét. A Hét, immáron, vagy újfent Hat Királyság ura Brandon Stark, Háromszemű Holló lett, aki mellesleg majd csak úgy megkeresi Drogont, minek is aggódni egy olyan sárkány miatt, akinek néhány percbe tellett, hogy a fővárost a földdel tegye egyenlővé. Az egyébként, hogy ő került a trónra, nem lenne probléma, ha ennek nem lenne olyan „ott bassza meg a kurva anyja, jó lesz ez így”-kaliberű megfáradt munkásember hozzáállás szaga. Tyrion egy harmadik uralkodó Segítője is lesz, persze kihagyják a történelemkönyvből, ami nem is gond, mert annyira nem is volt komoly szerepe, ő csak ivott és néha tudott dolgokat. Sam nagymester lesz, újabb igazi Trónok harcás váratlan fordulat, Bronn megkapja Égigkertet és még pénzügyminiszter is lesz, hiszen kire bíznád a birodalmad pénzügyeit, ha nem egy zsoldosra, aki szerint a zsoldot kizárólag bordélyokban érdemes elkölteni. Brienne a királyi testőrség vezetője lesz és szentesíti Jamie Lannister, jelen esetben inkább a showrunner duó tévelygéseit is.
A Trónok harca az évtized legmeghatározóbb televíziós és social media jelensége volt, ezt nem lehet elvitatni tőle. Ahogyan azt sem, hogy az első hat évad, és az öt könyv, tananyagba illően mutatták meg, hogyan lehet valami egészen újszerűt és mégis ismerőset elképesztően szórakoztató köntösben bemutatni. Azonban az utolsó két évadra az erények elhalványultak, az alapanyag híján sokkal inkább hollywoodi irányt vett a sorozat, ez pedig mind a minőségét, mind a népszerűségét erősen megcsorbította. A lezárás keserédes mivolta az egész sorozat megítélését nagyban befolyásolja, kár érte, kiváló sorozat volt. Az előzménysorozatokat is kíváncsian várjuk, de még inkább a két utolsó kötetet, egy szebb lezárás reményében.
Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket a Facebookon és a Twitteren
