Új vagy nem új, ez itt a kérdés

Nem tudom ki, hogy van vele, de számomra még mindig nagyon furcsa, hogy Hugh Jackman soha többé nem ölti magára Rozsomák (csak azért se írom le, hogy Far…huh…majdnem) karakterét. Titkon reménykedtem, hogy Reynolds valahogy ráveszi egy Deadpoolos ökörködésre, de valószínűleg ez csak egy vágyálom marad. Viszont nem mondhatni, hogy Jackman tétlenkedne, rendre gyártja a filmeket, ezúttal egy alternatív jövőben játszódó, misztikus sci-fi-thrillerre esett a választása, melyben partnere, az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Rebecca Ferguson. A történet szerint Nick Bannister (Hugh Jackman) egy visszavonult, magányos veterán, aki egy olyan Miamiben él, melyet az óceán megemelkedett vízszintje, napról-napra egyre jobban elfed. A megemelkedett vízszint és a felmelegedett éghajlatnak köszönhetően a nappali életet az éjszakák vették át, akkor dolgozik mindenki, akkor buliznak, akkor élik a mindennapi életüket. Nicolas egy, a seregben kihallgatásokra specializálódott eszköz segítségével új megélhetésbe fogott. Veterán kolléganőjével egy olyan céget alapítottak, ahová az emberek azért járnak, hogy újra tudják élni a múltat, az emlékeik azon részét, ami a legkedvesebb nekik. Mivel a világ amiben élnek, nem túl bizalomgerjesztő jövőképpel kecsegtet, így az emberek az emlékeikbe menekülnek és próbálják még azt a maradék jót, ami megmaradt bennük újra és újra átélni. Jól fizető üzletág ez, mellékesként pedig néha a rendőrségnek is besegítenek pár bűnöző leleplezésében. Minden halad a maga megszokott, már-már unalmas kerékvágásában, amikor egy szép napon, egy Mae nevű nő (Rebecca Ferguson) besétál az ajtón, és Nicolas segítségét kéri. A segítségből szerelem lesz, a szerelemből pedig egy olyan jövőkép Nick számára, amiben még csak reménykedni sem mert korábban. Ám Mae wgyszer csak eltűnik. Nem jelentkezik többet, Nicolas pedig minden erejét arra használja, hogy Mae emlékeit kutatva rájöjjön, mi történt valójában. Ám a válaszok amik várják, nem biztos, hogy fel akarják fedni magukat.

Mit tartogat a múlt

Az alapkoncepció izgalmasan hangzik és a világ, amit kitaláltak hozzá, nagyon jól néz ki. Nem esnek részletekbe menő magyarázkodásokba azzal a helyzettel kapcsolatban, amibe a világ ebben a filmben keveredett, de természetesen azért egy érthető és hihető gyorstalpalót kapunk. Nagyon jól mutat ez az alternatív, sci-fi Miami, amit az operatőri munka szinte minden képkockájával és beállításával próbál egyre izgalmasabbá, érdekesebbé és félelmetesebbé tenni. Bevallom, maga a setting engem jobban is érdekelt volna annál, amit végül gyorstalpalóként kaptunk belőle, de ez a film nem erről szólt…bár…lehet jobb lett volna. Mind mondottam, az alapkoncepció izgalmasan hangzik, de a végeredmény sajnos közel sem lett az. Maga a történet nem tölti, nem használja ki megfelelően a két órás játékidőt, és a közepe felé, a válaszok megválaszolása előtt nem sokkal eléggé leül és a legvégére is csak egy parányit tud újra felpörögni. Na, nem mintha a film első fele annyira pörögne, hogy hirtelen azt se tudnánk mi történik, de a felvezetés jó tempójú, és kellően érdekfeszítőnek hat a tálalása a sztorinak. Aztán amikor túlvagyunk a tálaláson és a világ bemutatásán rájövünk, hogy a sztori legfeljebb egy közepes, sablonos, valójában nem is annyira izgalmas és a feszültséget szinte végig nélkülöző végeredményt tár elénk, ami csak és kizárólag ennek az alternatív, sci-fi jövőképnek köszönheti, hogy eljutott egyátalán a moziig. Hiába jó Jackman, hiába gyönyörű Ferguson, hiába van meg köztük a kémia, a film egész egyszerűen nem tudja eldönteni, hogy mi is legyen valójában. Egy szerelmes történet? Thriller? Nyomozós mozi? Mindegyikből merít egy kicsit, de egyiket se tudja olyan szintre emelni, hogy elégedetten csettintsünk.
Nick és Mae szerelme részletekben van adagolva és bemutatva számunkra, de nem érezni azt lángolást, azt a tűzet, amit Jackman karakterének szenvedésén és tettein érzékelünk. A nyomozós szál nem túl érdekfeszítő, és az emlékekben való kutakodás mellett is picit túl gyorsnak éreztem ahogy Nick összerakja a dolgokat. Túl könnyen talál oda mindenhova, se egy tévút, se egy félreértelmezett jel. Amikor pedig feszültséget próbáltak kelteni, azoknak nem volt ereje. Sőt. Az a kevéske akciójelenet, amivel rendelkezik is teljes mértékben izgalom és feszültségmentes, és egy másodpercig nem tudunk aggódni Nick karakteréért, hanem végig arra vágyunk, hogy legyünk túl rajta és tudjuk már meg végre, mi lett Mae sorsa. Ám amikor megkapjuk a választ, maximum egy, az átlagosnál picit jobban kitartott hümmögésre futja tőlünk. Kétséget kizárólag vannak benne jó ötletek, vannak megható pillanatai, amik elérik a céljukat, vannak benne olyan szakaszok, amik alatt felcsillan a remény, de végezetül csak arra tudunk gondolni, hogy az a világ, az a setting amit feltártak nekünk, egy jobban, vagányabban elmesélt sztorit érdemelt volna. Félreértés ne essék, nem lett rossz film az Új múlt…csak éppenséggel nincs benne semmi, amit ne láttunk volna már máshol, csak jobban, izgalmasabban és meghatóbban.
Ami elmúlt, azt el kell engedni

Picit csalódott vagyok és nem azért, mert előzetesen világmegváltást vártam, amit végül nem kaptam meg. Tudni, érezni lehetett, hogy nem sok újdonsággal szolgál majd ez a film. Viszont mindezek ellenére úgy érzem, hogy nem sikerült kiaknázni azokat a lehetőségeket, amiket ez az alternatív jövő tartogatott magában. Talán egy magasabb korhatárbesorolással, egy mocskosabb, váratlanabb, bizonyos esetekben brutálisabb megoldásokkal operáló történetmeséléssel még a sablonok hadával is megtudtam volna barátkozni, de egész egyszerűen túlzottan is biztonsági játékot játszottak az alkotók, és egyszer se éreztem, hogy megpróbáltak volna csak egy kicsit is bevállalósabbak lenni.