Őszintén bevallom, gyerekkorom óta rajongok az autókért. Ma már nem olvasom zseblámpa fényénél újra és újra a néhány itthon kapható autósújság aktuális számát a lepedő alatt, de a maranellói gyár bármelyik remekét látva az utcán a szívverésem felgyorsul, a pupilláim kitágulnak és vágyakozva nézek a tűzpiros járgány után. A csütörtökön mozikba került Verdák epizód apropóján pedig összeszedtem a tíz legjobb autós filmet.
+1 Verdák sorozat
A héten gurul be a mozikba a trilógia záró darabja. A három rész egymástól műfajában, hangvételében és minőségében eltér egymástól, azonban közös bennük, az automobilok iránti feltétlen tisztelet és szeretet.
Szegény Nicholas Cage mára már elmerült a B-filmek süllyesztőjében, de az 1974-es film remake még a kifejezetten vállalhatóbb és jobban sikerült filmjei közé tartozik. A film persze leginkább csak az csodaautók, az üldözéses jelenetek és Angelina Jolie miatt értékelhető. Érdekesség, hogy Eleanor az eredeti filmben is egy Ford Mustang volt, akkor a 71’ évjáratból.A történet elég egyszerű és elcsépelt, a már visszavonult autó tolvaj, Memphis egy utolsó nagy melóra kényszerül, záros határidőn belül kell elkötnie 50 szupersport autót, ha szeretné az öccsét biztonságban tudni. Persze, összeszedi a legjobb barátait és kezdődhet a féktelen száguldozás. A kocsikat női nevekkel jelölik meg, és ahogy az eredetiben, a legszebb járgány most is az Eleanor nevet viselő Mustang, annak idején az 1971-es évjáratból, ezúttal egy Shelby GT500-as. A finálé
Olasz meló
Charlie Crocker agya a legtökéletesebb rablásokat terveli ki. A megvalósítás sikere viszont már emberein múlik. Egyszer számított csak rosszul: amikor Velencében egyik embere lelépett az egész szajréval. Egy évvel később Los Angelesben bukkan a rabolt arany nyomára. Úgy akarja visszarabolni jogos jussát és kereket oldani, hogy közben a város történetének legnagyobb forgalmi dugóját produkálja. Új bandáját egy számítógépes zseni, egy veterán páncélszekrény szakértő és egy pirotechnikus alkotja, akikhez csatlakoznak a bennfentesek és egy csinos hölgy, Stella, akinek kötélből vannak az idegei. Indulhat a bosszú.
Az 1969-es eredeti (Michael Caine, Benny Hill) egy valamennyivel összetettebb és könnyedebb hangulatú, bár Minis üldözést az új változatban is kapunk. Na meg, megint csak hihetetlen mennyiségű sztárt, mint Donald Sutherland, Charlize Theron, Edvard Norton vagy éppen Mark Wahlberg. Az újraforgatást igazából nem sok minden indokolta, egy nyilvánvaló okon kívül, de egy szórakoztató és izgalmas filmet kaptunk.
Taplógáz: Ricky Bobby legendája
Az autóversenyben nincs párja Ricky Bobbynak, csak az észjárása lassabb az átlagnál. A NASCAR királya ki nem állhatja a bonyolult dolgokat. Álomházzal a tóparton, zsíros bankszámlával és dögös feleséggel az oldalán érzi úgy, hogy megfogta az Isten lábát. Ám ekkor feltűnik a pályán Jean Girard, a piperkőc francia pilóta és a verhetetlen Rickyből - autójával egyetemben - egy csapásra roncs lesz. Ráadásul legjobb cimborája, Cal lenyúlja a nejét, és még a kormány mögül is kitúrja. Bobbynak össze kell kapnia magát és minden sütnivalóját, hogy visszaszerezze hírnevét és a büszkeségét.
Will Ferrel vígjátéka egy ízig-vérig autós film, bőven élvezhető történettel, poénokkal, oltári verdákkal és meglepően sok világsztárral.
Halálos iramban
Dominic Toretto az egyik vezéralakja a Los Angeles utcáin rendszeresen lezajló illegális autóversenyeknek. Ezeken a felturbózott járgányokkal felvonuló helyi vagány csávók bebizonyíthatják a csajoknak, hogy igenis van vér a pucájukban. Szuper kocsik száguldoznak az utakon, és ezt persze a helyi rendfenntartók nem nézik jó szemmel. Ebbe a világba csöppen bele az ifjú Brian. Igazi zöldfülűként nem rest versenyre hívni Dominicot. Senki sem sejti, hogy valójában egy álruhás zsaru, aki egy kamionokat fosztogató csapatot szeretne lekapcsolni. Valami azt súgja neki, Dominic és barátai körében kell keresnie az elkövetőket.
Az első rész, ami még vegytisztán az utcai versenyzés benzingőzös világába kalauzol el minket, egész egyszerűen egy jó film. Persze, nehéz rá nem egy végtelenre elnyújtott sorozat alapköveként tekinteni. A kritikusok visszajelzése persze akkor sem volt túl pozitív, de a pénztáraknál jól teljesített, költségeinek ötszörösét hozta vissza.
Párbaj
1971-ben a 25 éves Spielberg megrendezte karrierjének egyik legletisztultabb és talán legegyszerűbb filmjét. A történet szerint, David Mann, kereskedő egyik útja során macska-egér játékba keveredik egy agresszív kamionsofőrrel. A helyzet egyre fokozódik, végül életre-halálra küzdenek egymás ellen. A történetet Spielberg titkára a Playboyban olvasta, ezután hívta fel rá a rendező figyelmét. Ugyan eredetileg tévéfilmként futott, de a sikere és a tagadhatatlan, zsigeri zsenialitása után a legnagyobb producerek figyeltek fel az ifjú titánra.
Driver nappal autós kaszkadőrként égeti a gumit Hollywood-ban, de ez csak a második műszak, főállásban éjszakai rablásoknál segédkezik, mint a menekülési útvonalat biztosító sofőr. Nem hétköznapi szakmájában ő a legkeresettebb, köszönhetően speciális tudásának: hajszálpontosan ismeri a város labirintusszerű utcáit, fejében van egész Los Angeles térképe. Melóit az ügynöke, Shannon hajtja fel, aki valójában a nagy áttörésre készül: építeni egy autót Drivernek, hogy profi versenyen indulhasson, rendes versenypályán. A buliba bevonja Bernie Rose-t, aki valamikor filmproducerként kezdte, azóta kispályás gengszter. Miután Bernie látta Drivert akció közben a pályán, ragaszkodik hozzá, hogy gyerekkori barátja, Nino is beszálljon az üzletbe. A neo-noir dráma elképesztő tempóban növeli a feszültséget, talán túlzás autós filmnek nevezni, de egyszerűen túl jó autós jelenetek vannak benne, hogy kihagyjam. Nicolas Winding Refn és Ryan Gosling együttműködésének legnagyszerűbb gyömölcse.
Ron Howard, az Apolló 13 és az Egy csodálatos elme rendezője levezényelt egy elképesztően pörgős és izgalmas mozit Niki Lauda és James Hunt, két legendás Formula-1-es csapattárs könyörtelen rivalizálásáról. A film zseniálisan van összerakva, tele mára A-listássá vált sztárokkal, hatalmas sikerét pedig annak is köszönheti, hogy nem csak a sportág szerelmesit próbálja elvarázsolni. A film az 1976-os világbajnoki szezonban beteljesedő konfliktusát mutatja be a racionális, hidegvérű, az önmagát és autóját egyaránt folyamatosan fejlesztő Lauda és az állandóan laza, szoknyavadász Hunt párosnak.
Száguldás a semmibe
A főhős egy kitüntetett katona, eltanácsolt rendőr, kiöregedett autó és motor versenyző egy személyben: Kowalski. Jelenleg egy autószállító cégnél dolgozik. Az egyik megbízása szerint Denverből San Franciscóba kell szállítania egy autót. Útnak indul és a kresz szabályaira fittyet hányva száguldásba kezd. Ezt a rendőrök nem nézik jó szemmel és a nyomába erednek, de megállás helyett inkább a menekülést választja. Ezután kezdetét veszi a hajsza, melyben lélegzet elállító mutatványokkal tartja távol magától a nyomába eredő elszánt zsarukat. Nem véletlenül hasonlítják a Szelíd motorosokhoz, a két évvel később megjelent film forgatókönyvét megtörtént események alapján írták. Egy évben jelent meg a Párbajjal, témájában is hasonló, csak a lezárás az, ami drasztikusan eltérő. 1997-ben készült egy remake Viggo Mortensennel a főszerepben, de az meg sem közelíti a ’71-es eredetit.
Mad Max 2. – Az országúti harcos és Mad Max: A harag útja
A világvége olyan régen volt, hogy már alig akad, aki emlékezne rá. Az emberiség egykori dicsőségének hosszú ideje vége, a Föld egyetlen hatalmas sivatag; a kevés életben maradt kíméletlen gyilkossá, fosztogató ragadozóvá vált, és bármire képes, csak hogy egy nappal tovább bírja. De akadnak még olyanok, akik rendbe hozhatnák, ami, úgy tűnik, visszavonhatatlanul elromlott. Max Rockatansky, akinek örök menekülés az élete, hallgatag, harcos férfi, aki felesége és gyermeke halála után már csak a megbékélést keresi a vad káoszban.
A két rész egymás tükrében még inkább lenyűgöző, mindenféle szempontból. Az új rész olyan nem csupán újra-, hanem továbbgondolása is az eredeti világnak, még ha a vezérmotívumok ugyanazok is. A látvány egyértelműen mindkettőnél lélegzetelállító, de A harag útja véleményem szerint a modern filmkészítés egyik mesterműve.
A Formula-1 történetének egyik legnagyszerűbb alakja volt a háromszoros világbajnok, Ayrton Senna, aki több, mint húsz éven keresztül a sportág történetének utolsó halálos áldozata volt. A dokumentumfilm azonban nem a végzetes San Marinó-i nagydíjra, hanem a brazil pilóta egész életére, rövid, de ragyogó pályafutására fókuszál. Szívszorító történet egy kimagasló tehetségről, akit a saját versenytársai is mély tisztelettel kezeltek, aki a tiszta versenyzés örömére akart megtanítani mindenkit.
Ha tetszett, amit olvastál, kövess minket Facebookon vagy Twitteren!
