James Halliday kedvencei, avagy a Ready Player One klasszikusok. Útikalauz a főnyeremény megtalálásához: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész, 

Nem könnyű az úttörő filmek sorsa. Ugyanis hiába újítanak, hiába mutatnak olyan fantasztikus dolgokat, eredeti ötleteket, amiket korábban még nem vittek vászonra, vagy nem teljes mértékben, telis-tele szoktak lenni bakikkal, megmosolyogtató jelenetekkel. De őszintén, kit érdekel, mikor a kockázat meghozza gyümölcsét. Steven Lisberger mert nagyot álmodni, és megmerte csinálni az első Mátrix-filmet.

Flynn egy fiatal számítógép-zseni, aki játékprogramok fejlesztésével foglalkozik. A munkahelyéről végül kíméletlenül kirúgják, mert túl jó abban, amit csinál. Az ötleteit ellopják, Ő pedig kénytelen kicsiben újrakezdeni. A bosszúvágya viszont töretlen, így minden egyes nap azon dolgozik, hogy megszerezze a digitális világból az igazát, amit végül egy nem várt módon kell véghezvinnie. Flynn ugyanis bekerül a számítógépbe…

A TRON egy kiváló film, meg nem is. Látványos, bátor és kreatív, de mindezek ellenére mélyen elveszett a saját világában. A megteremtett digitalizált világ ugyanis totálisan megölte a sztorit. Mert hiába van jelen, bájos, de mégis unalmas. Noha próbál rávilágítani egy olyan – akkor még – jövőre, ami rémálommá változtathatja az emberek életét. Egy öntudatra ébredő számítógép, egy olyan hálózat, program, ami mindent bekebelez, óriási veszélyekkel fenyegethet. Lisberger-éket viszont ennek ellenére sem tudom hibáztatni. Hiszen a TRON olyasfajta élményekkel képes gazdagítani a nézőt, ami így 36 év távlatából is elképesztő. Egy addig még kiaknázatlan területet használtak ki a készítők, amiből egy új világ született. Noha a 80-as években már a számítógépes/robotos jövőképet megfestő filmek színre léptek (Rövidzárlat, Háborús játékok, stb), a TRON nem a felszínt kezdte el kapargatni, hanem egyből a mélyvízbe ugrott.

Mindezt jól tette? Igen, jól. Az érkezés is szép volt? Fogjuk rá.

Kevés film van, aminek egyszerre pozitív és negatív tulajdonság is az öregedés. A TRON esetében ez is fennáll. Mert bár elképesztő látványvilággal operált anno, ma már inkább csak a nosztalgiasznobok szerelmeseinek nyújthat egészen retro konzolos élményeket (Mondjuk nekik nagyon!). Épp ezért, lehet bármekkora klasszikus is, mai szemmel már a nagy többségnek a gyomra nem feltétlenül venné be ezt a tömény dizájnt.

A TRON egy lendületes és akciódús mozifilm lett, ami maximálisan kihasználta a kor technikai vívmányai nyújtotta lehetőségeket, egy fiatal Jeff Bridges-szel és a magávalragadó hangulatával karöltve. 7,5/10