A kétezres évek második felére sajnos eléggé ellaposodott a horror műfaja, a dokumentarista jelleget imitáló, jump scare-ekkel operáló alkotások térhódítása ugyan pénzügyileg kiváló húzásnak bizonyult, de művészeti értékeket figyelembe véve már közel sem adott annyit a félelemkeltés mesterségéhez,…

Hol volt, hol nem volt… volt egyszer egy mocsár. Így kezdődik a Wes Craven-féle Swamp Thing képregényadaptáció folytatása, a Mocsárlény visszatér. Majd egy hirtelen vágás és jön a hangulatos, rockzenei aláfestéssel bíró képregényes intró. Eddig tök jó mókának hangzik,…

Néhány hónapja blaszfémiára hivatkozva páran egy kisebb botrányt robbantottak ki az egyik DC-képregény kapcsán, mondván Jézust nem szabadna tiszteletlenül ábrázolni, hovatovább kihumorizálni. Az illetők aligha hallhattak a kiadó egyik leányvállalatának képregényéről, a Prédikátorról, mert gyanítom,…

Mintegy 35 éve, 1984-ben egy szamurájkardot forgató nyúl robbant be a köztudatba. Mijamoto Usagi a XVII. századi feudális Japán antropomorfizált világának hőse, aki urának elhalálozását követően róninként rója az országot és lépten-nyomon bizonyítja rátermettségét. Akárcsak a legendás szamuráj,…

Fura, de egyszerre vagyok szomorú és boldog is. 22 film, bő tíz év és egy nagyon hosszú, hol sima, hol pedig igencsak göcsörtös út a legvégső, legédesebb gyümölcshöz, ami mégis inkább keserédes utóízt hagyott maga után… Nem mondom, hogy könnyű értékelni pár óra eltelte után egy olyan alkotást, ami…

Idén több legendás képregénykarakter is jeles évfordulót ünnepelhet: Tintin 90, Batman 80, Asterix 60 éve bukkant fel először a képregények hasábjain, míg Hellboy pedig 25 éve mutatkozott be abban a formában, ahogyan manapság is szeretik. Adta volna magát, hogy ehhez méltó filmes feldolgozást is…

Welcome back Chuck Zachary Levi azon színészek közé tartozik, akit ha meglát az ember, azonnal ismerős lesz neki, de a neve…nos…honnan is…várjáááá…hm…cheejjj, pedig itt van a nyelvem hegyén. Valahogy így. Ám vannak olyanok is természetesen, akik azonnal rávágják, hogy hát ő az az ügyifogyi, folyton…

Nem tartom szerencsésnek, ha nem különítjük el az alkotók munkásságát és magánéletét. Egy alkotó lehet jó abban, amit művel, és lehet jó magánemberként, de persze elképzelhető, hogy csak az egyik terepen állja meg a helyét, mint ahogyan az is, hogy mindkettőn kész…