Super Bowl trailer áradat vol. 1

Anno, Schwarzenegger, Willis, Stallone, Van Damme, Lundgren, Norris szállították a pörgős akciófilmeket, de sajnos ez az idő már eltelt. Mára már teljesen más lett az ingerküszöb és a stílus is, ami az akciófilmeket illeti. Ugyanakkor van egy új fiú, aki bár nem a 20-as éveit éli, de megvan benne az a tűz, az a tesztoszteron szint, ami a nagy elődökben volt. Ez az ember nem más, mint Jason Statham.

A filmben Luke Wright-ot alakítja, aki egy visszavonult elit ügynök volt. A szakmáját felhagyva eléggé lecsúszott ember vált belőle és a kinézete már-már egy csövesre emlékezteti az embert. Néhanapján bunyózik egyet, hogy legyen miből megélni, de ez az üzlete is befuccsol, mert elbaltázza az egyik megkent meccset. Amikor már minden romokban kever körülötte, akkor feltűnik egy kínai kislány, akit üldöz néhány maffiatag. Ekkor jön el Luke pillanata, és ekkor tör ki belőle az állat. Megfogadja, hogy megvédi a kislányt, aki mint kiderült, az Orosz maffia és a Triádok kereszttüzében van…

A rendező, Boaz Yakin még nem mondható vérprofinak a szakmában, de már olyan filmeket készített, mint az Emlékezz a titánokra, vagy a Prince of Persia. Ezek nem világot megváltó filmek, de jóknak mondhatók, így elvárható volt, hogy a Biztonság záloga is legalább az elődök szintjét hozza. Ez meg is történt, hiszen egy szórakoztató, rövid, és pörgős filmet láthatunk Stathammel a főszerepben. Akcióból nincs hiány, de ez inkább csak a film második feléről mondható el, mivel túlságosan is hosszú felvezetőt készítettek a filmhez, ami szerény véleményem szerint nem vált a film előnyére. Kicsit sok érzelmet vittek bele, amit ha nem erőltettek volna, akkor még jobb lehetett volna az alkotás. De összességében azért megállja a helyét.

Ami viszont hatalmas baki volt, és ez nem elsősorban a film hibája, hanem az összes mai akciómozinak a sajátos hülyesége, hogy a kamerát nem tudják rendesen megtartani. Folyamatosan rángatják, amivel azt hiszik, hogy nagyobb feszültséget tudnak generálni, holott egyáltalán nem. Idegesítő, és erősen rontja az élményt. De, persze lehet, hogy ez csak nálam gond…

Ami viszont biztos, hogy Statham fel fog érni a nagyokhoz, és sikeres akciósztárrá vált/válik majd az évek során. A Biztonság záloga meg bőven nézhető kategória, és egy könnyed kikapcsolódást tud nyújtani. 6,5/10

Február 14.-én John McClane újra bevetésre indul, és várhatóan most is elhangzik majd a szájából a mára már védjegyévé vált mondat, a Yippee-ki-yay, amit általában kiegészít egy motherfucker-rel is. A szólás urdu nyelven hangzik el, és nagyjából annyit jelent, hogy „ezt kapd ki!”, és a végső leszámolás előtt szokta rendszerint bevetni a jól bevált szlogenjét.

...és akkor nézzük azokat a bizonyos jelenetek, amikor elhangzik a Yippee-ki-yay…

A Disney legújabb Oscarra jelölt rövidfilmje, melyet John Karhs rendezett. 

Egy közel 7 perces némafilmről van szó, mely egy irodai munkásról szól, aki egy reggel, puszta véletlenségből összefutott egy fiatal nővel.
A férfi munka közben észrevette, hogy a nő a szemközti épületben van, és repülőgép hajtogatással megpróbálta felkelteni a figyelmét. A próbálkozása sikertelen volt, de búslakodnia csak egy rövid ideig kellett, hiszen nem sokkal később összefutottak...

Dominic, a verda, és a felhők...

Stanley Kubrick

Stanley Kubrick amerikai filmrendező és producer volt, akit a 20. század második felének egyik nagy hatású rendezőjeként tartanak számon. Kubrick filmjeire az újító technikai megoldások, eredeti történetmesélés és egyedi operatőri munka jellemzett.

A Kubrick-filmek sajátosságai:

- Filmjeiben Kubrick gyakran használt hosszú, perceken át tartó snitteket, legtöbbször "kocsizó" kameramozgással, amint végighaladunk egy jellegzetes belső téren
- Kubrick – első két filmjétől eltekintve – minden alkotását regény vagy irodalmi alapanyag alapján forgatta, általában tartalmilag igencsak eltérve az eredeti műtől.
- Filmjeiben Kubrick gyakran használt narrátort.
- A 2001: Űrodüsszeiától kezdve Kubrick egyetlen filmjéhez sem készíttetett eredeti zenét, hanem már létező zeneműveket használt fel. (Legtöbbször komolyzenét, illetve az Acéllövedék esetében rockzenét.)
- Gyakoriak az arcokról készült közelképek.
- Kubrick minden filmje végén használta a "The End" feliratot.

…és íme a filmográfia:

Tim Burton

Tim Burton, teljes nevén Timothy William Burton, amerikai rendező, forgatókönyvíró, producer és festő. A rémmesék koronázatlan királya.

Burton és a filmek

Tim Burton olyan filmekkel ajándékozta meg a világot, amelyek új korszakot nyitottak a filmkészítés terén. Rémmeséivel és egyedi ábrázolásmódjával egy új stílust alakított ki.
Elismertségét úgy érte el, hogy látszólag semmi esély nem volt arra, hogy valaha is híres rendező legyen. Szerény és visszahúzódó gyerek volt, akinek beilleszkedése szinte lehetetlen küldetésnek bizonyult. Nem volt egy könyvmoly, és tanulmányi eredménye is hagyott kívánni valót maga után. Ezzel szemben imádott sötét szobájában egyedül festegetni és rajzolni, aminél nagyobb rajongást csak a filmek iránt tanúsított. Kedvencei a szörnyfilmek voltak, többek között a régi angol Hammer-horrorok, Godzilla, és Ray Harryhausen, a stoptrükk tökéletesítőjének varázslatos munkái. Legnagyobb példaképe pedig Vincent Price volt.

…és íme a filmográfia:

Johhny Depp új filmje.

Jean Claude Van Damme csillaga már nem fénylik olyan fényesen, mint a 80-as, 90-es években, sőt mostanra már szinte teljesen eltűnt a hajdani spárgakirály. Karrierje a romokban hever, és már csak európában forgat filmet, több-kevesebb sikerrel. (kivéve a Feláldozhatók 2), De, talán pont ez késztette arra, hogy megalkossa a JCVD-t, amivel újra felkeltette az emberek és a kritikusok figyelmét.

A JCVD-ben hamar észrevehetjük, hogy a sztár saját magát alakítja, mellyel egy önirónia veszi kezdetét. Van Damme le van égve, ráadásul a gyermek elhelyezési perben sem áll túl jól, és az ügyvédje a pénzét követeli. A színész egy brüsszeli bankból próbál pénzt szerezni, ám a betérése után minden a feje tetejére áll. Elhangzik egy pisztolylövés, majd megsebesül egy túsz. A kintiek szerint mindez Van Damme műve, de szerencsére gyorsan tisztázódik a helyzet (legalábbis a nézők szemében), és mint kiderült, hogy ő is csak egy túsz. A rablók azonban a sztár mögé bújnak, és rajta keresztül kommunikálnak a külvilággal…

A film erőssége, és amivel nem csak a rajongókat lehet megfogni, hogy nem a megszokott B akciófilmet láthatjuk, és nem pörgőrúgásokkal nyűgözi le a nézőket, és nem nyom le minden percben egy spárgát, hanem színészkedik. Igen, sokan feltehetik a kérdés, hogy képes-e erre a belga csillag, de csodák-csodájára láthatjuk, hogy képes rá. 48 éves korára megtanult játszani, és nem az akcióhőst, hanem az embert látjuk a filmben. Egy akciószínészt, akit istenként tisztelnek Belgiumban, és aki a való életben nem több, mint egy átlagos ember.

Az alkotás azonban nem jöhetett volna létre a fiatal és tehetséges rendező, Mabrouk El Mechri nélkül. A könnyed, de mégis komoly és drámai hangvételű filmhez egy remek forgatókönyvet párosított, amit felturbóztak az operatőrnek hála, egy nagyszerű képi világgal.

Kellemes csalódás volt ez JCVD pályafutásában, és a legjobb filmje, amit az új évezredben készített. Remélem még láthatom őt 1-2 komolyabb filmben is. 8/10