Új poszterrel jelentkezett a Thor - Sötét világ című film. 

A World of Warcraft, közismertebb nevén WoW, a 2004-es esztendőben látta meg a napvilágot, hála a Blizzard Entertainmentnek. Az évek során óriási rajongótáborra tett szert, és a világ egyik leghíresebb MMORPG-je lett, és ezt a filmstúdiók is ki szerették volna használni, és mielőbb filmvászonra vinni a zseniális fantasy világot. Eddig viszont mindig kudarcba fulladt a próbálkozás, ám Duncan Jones megjelenésével már biztos úton halad a mozifilm. (legalábbis minden jel arra mutat)

Jonesnak nincs könnyű dolga, mert a WoW világa annyira szerteágazó, hogy a végtelenségig lehetne készíteni a műveket belőle, így nagyon meg kell fontolnia, hogy hol nyúl hozzá a storyhoz. Ráadásul nem elég elkészíteni a filmet, hanem meg kell küzdenie az óriási rajongótáborra is, akik árgus szemekkel keresik majd a hibákat, amibe beleköthetnek.

A jelek szerint a főhős Khadgar lesz, aki egy fiatal konzul a Kirin Tor szenátusban, akik Dalaran városát irányítják. A főhős, nyomozásba kezd a helyi bűncselekmények után, ám hamar rá kell jönnie, hogy a küldetése túllépi a város falait. Mellette ott van a mentora, Medivh is, aki egy mágus, és a várost védelmezi a démonoktól. (Johnny Deppet már szóba is hozták vele kapcsolatban) Medivh összetűzésbe kerül majd Lotharral, Azeroth Oroszlánjával, aki a Királyi hadsereg vezetője…

Emellett Joneséknak oda kell figyelniük a különböző fajokra is, akik fontos szerepet játszanak a WoW világában. Gondolok itt az Orkokra, Trollok, Taurenek, Élőholtak, Törpök stb.

Az idei Comic-Conon Jones azt üzente a rajongóknak, hogy a filmet a jövő év elején kezdhetik el forgatni, és több akar majd lenni, mint egy sima fantasy film.

Ahogy telnek az évek, úgy kerülnek előtérbe az újabbnál-újabb szuperhősök a filmvilágban. A nem rég bejelentett új hős a Marvel csapatát erősíti, és ha csak fele olyan minőségi filmet fog kapni, mint mondjuk a Vasember, (miért ne kapna), akkor óriásit fog durranni. Doctor Strange elvarázsol bennünket.

Vannak titkos világok is a Földön, illetve az univerzumban, és nem mindegyik láthatjuk a szemünkkel, pedig lehet, hogy éppen az orrunk előtt történnek dolgok. Doktor Strange rejtélyes úton jár Tibetbe, ahol rálelhet a testében lakozó erőre, mellyel védelmezheti a Földet, és megállíthatja a gonoszt...

Amíg a mozifilmre várunk, addig Frank Paur és Jay Oliva alkotását boncolgathatjuk, és általuk megismerhetjük az említett hőst, mi több az ellenfelét is, aki várhatóan a filmben is a doktor ellen fog ügyködni. Igen, Dormammuról van szó, aki meglehetősen erősnek tűnik így elsőre, és ezt az animációs filmben is megmutatta.

No, tehát kapunk egy eredettörténetet, melyben megtudjuk, hogy Dr. Strangeből, hogy lesz a Föld legfőbb varázslója és védelmezője. Ezt egy viszonylag hosszú, de semmiképp sem unalmas időszakban mutatják be, mely tocsog a karakterdrámában. Eddig mind szép és jó, de amikor sor kerül az „átalakulásra”, akkor beindul az úthenger, és sajnos el is szabadul, és szinte mindent tönkretesz. Olivaék átestek a ló túloldalára és egy meglepően összecsapott lezárást készítettek az amúgy érdekes rajzfilmhez, és mellyel az összképet alaposan elcsúfították.

Grafikailag többnyire rendben volt, de azért lehetett volna még mit foltozni rajta. Viszont az bátran kijelenthető, hogy ha ebből film készül, és a CGI rendben lesz, akkor a látvány világ úgy fog elvarázsolni bennünket, mint Dr. Strange az ellenfeleit.

A Doktor Strange nem a legerősebb szuperhős rajzfilm, de kétségkívül hasznos darab, ha megszeretnénk ismerni a mágust, és éppen ezért ajánlom minden képregényszerető embernek. 6,5/10

James Gandolfini a Maffiózók sztárja, idén sajnálatos módon itt hagyott bennünket, de még mielőtt életét vesztette volna, eljátszotta az Enough Said című film egyik szerepét. Íme a poszter hozzá:

Az idei év nem csak a sci-fikről szól, hanem a horror filmekről is. No, nem azért, mert olyan jó horror alkotások érkeznek, hanem mert elég szép kis összegeket gyűjtenek össze a pénztáraknál, (Texasi láncfűrészes 3D, Mama, The Conjuring) és ezáltal a legtöbb néző látókörébe is beleesik az adott film. A Bűn éjszakája is pont ilyen alkotás. Az első trailerek után óriási elvárások voltak a filmmel kapcsolatban, de sajnos a végeredmény botrányos.

Adott egy nap az évben, amikor bármilyen bűntényt elkövethetsz úgy, hogy nem kérik számon rajtad. James Sandin pont ezt a napot használja ki, pénzszerzés céljából, hiszen a munkája abból áll, hogy biztonsági rendszereket ad el az embereknek. Ám, amikor bekövetkezik a „várva várt” nap, és a védő pajzsok leereszkednek, akkor mégis bejut egy idegen Sandinék házába, és ez a legrosszabb eseményeket indítja be…

Zseniális! Egyszerűen zseniális az alaptörténet, hiszen gondoljunk csak bele, hogy mennyi potenciál van abban, hogy adott 12 óra az embereknek, hogy azt csináljanak, amit akarnak. Gondoljunk csak bele, hogy mennyire megváltoztathatja az embereket, és mennyi dühöt válthat ki belőlük. Gond nélkül gyilkolhatnak… hátborzongató még akkor is, ha csak belegondolunk.

Azonban James DeMonaco ott rontotta el az egész filmet, ahol csak lehetett. A forgatókönyve katasztrófa, telis-tele logikai hibákkal, hiszen a szereplők a létező legrosszabb döntéseket hozzák a film minden egyes percében. Ezáltal olyan irritálóak és idegesítőek leszek az emberek számára, hogy az sem kizárt, ha idő előtt befejezik a film nézését.

Az is hiba, hogy csak és kizárólag 1 helyszínre, 1 családra fókuszálnak. Pedig annyira kíváncsi lettem volna, hogy mi történik az ország többi részén, az emberek miként cselekednek. De nem… DeMonaco minden értékelhető lépést kihagyott a filmből, és egy trágyadombot hagyott maga után.

Ráadásul ez még nem minden. A színészek, Ethan Hawke-al a fedélzeten, mind-mind katasztrofálisan szerepelnek. Mondjuk erre már az is rátesz egy lapáttal, hogy megutáltuk a játékidő alatt az összes karaktert, mert bár Hawke az egyetlen logikusan gondolkodó figura az egész filmben, de szerencsétlen annyira rosszul játszik, hogy arra nincsenek szavak.

A film kiszámítható, buta, és nem utolsó sorban csalódást keltő, holott nagyon ötletes volt az egész, de az összes ziccert kihagyták. A bűn éjszakája lélegzetelállító is lehetett volna, de összességében nézve még a közepes kategóriát sem üti meg a rengeteg hibája miatt. 3,5/10

Tom Hanks és a kalózok.

ÚRISTEN! Justin Lin tuti megbukott fizikából, mert amit itt bemutatott nekünk, azt a legmerészebb álmunkban sem gondolnánk. Mondhatni szuperhősöket teremtett az elmúlt évek során, melyek bár sebezhetőek és emberiek, de ha verdát kapnak, akkor bizony nincs megállás, mert a motorok felbőgnek és a benzin átáramlik az érrendszerbe.

Dom és Brian a riói balhé után élvezik az életet és lazulnak a Kanári-szigeteken. Egy nap viszont Hobbs betér Domhoz és egy megbízza őket egy feladattal, mivel úgy gondolja, hogy csak Dom és csapata képes megfékezni a rosszfiúkat. Az ügyet alaposan megnehezíti, hogy az ellenség soraiban van egy bizonyos Letty, aki Dom volt szerelme, és akit mindvégig halottnak hittek. Viszont, ha megcsinálják a kitűzött feladatot, akkor kegyelmet kapnak, és visszatérhetnek otthonaikba…

Justin Lin 2009-ben olyat vitt véghez amit csak kevesen gondoltak volna. Felvirágoztatott egy franchiset, ami a 3. résszel teljesen kisiklott a vágányról (érdekesség, hogy már azt is Lin rendezte). Az idei évben már a 6. rész került a mozikba, ami mondhatjuk, hogy bőrlehúzás, de nem a Halálos iramban filmeknél. Minden egyes résznél megtudtak újulni, és egyre szórakoztatóbbak lettek (elég csak az imdb-re nézni). Egyszerűen hihetetlen, hogy ennyire virágzik ez a sorozat, aminek a végét még nem is látjuk, hiszen jövőre érkezik a 7. rész is!

No, már most az 5. rész óriási szólt, és a lécet nagyon magasra tette, mert az utóbbi évek egyik legjobb akciómozija lett. Mit lehet ebben az esetben csinálni? Egyszerű a képlet… vegyünk egy lapot, majd írjunk rá egy egyszerű, de azért élvezhető történetet (az sem baj, ha csak 2-3 soros), majd az eddigi fizikai túlzásokat emeljük négyzetre. Az sem számít, ha repülnek az emberek, vagy éppen egy személyautó beránt egy tankot, a lényeg hogy szóljon nagyot.

Nagyot is szólt, de az ötödik epizódnál nem jobb. Miért? Mert az az újdonság eltűnt már, amit az előző rész nyújtani tudott. Itt már tudtuk, hogy mire számítsunk, tudtuk, hogy agyatlan túlzások fogják jellemezni a filmet. Csalódás nem okoznak, mert akció van dögivel, a verdák jól mennek, valamint a zene is jól szól. Egy tökös blockbusterhez meg is van benne minden.

Diesel és csapata tényleg egy elit alakulat. Külön-külön semmit nem érnek, de ha együtt dolgoznak, akkor az bizony mindenkinek tetszik. Tyrese Gibsen humorizál, The Rock szúrós tekintettel néz, Paul Walker még mindig jól vezet, Ludacris még mindig ért a kütyükhöz, Sung Kang lazább, mint valaha, és Vin Diesel folyamatosan a családról papol, de közben nem ismer kegyelmet. A sötét oldalra Linék óriásit húztak, amikor leszerződtették Luke Evanset, mert végre ellenfélre találtak a fiúk, bár ezt lehetséges hogy űberelni fogják a következő epizódban.

A karakterek tehát simán elviszik a hátukon a filmet, így minden perce remek szórakozást tud nyújtani. Viszont egy másodpercig sem szabad komolyan venni, mert aki így tesz az bizony nagyon csalódott lesz. A Halálos iramban 6 egy igazi tesztoszteron bomba. 7/10

Bill Paxton a 80-as, 90-es években élte az aranykorát, majd eltűnt a rivaldafényből, és most visszatért, hogy megformáljon egy sablonos, öntörvényű szemétládát. Mindezt az óriási hótömeg kellős közepén, hólapát helyett puskával karöltve.

Az éghajlat rossz viszonyai miatt 2045-re a Föld még életben lévő lakosai kolóniákba szerveződtek, hogy együttes erővel túléljenek. A lakók feladata, hogy fenntartsák az életet a bolygón, és a betegségeket elkerüljék. A Hetes számú kolónia segélykérő üzenetet fog, majd Briggs néhány embere segítségével útnak indul, hogy az Ötös számú telepesek után kutassanak, ám amit ott találnak az óriási fenyegetést jelent számukra…

Én személy szerint odavagyok az efféle poszt-apokaliptikus filmekért, mert rengeteg fantázia van bennük, amit ki lehetne aknázni, de sajnos nem mindig jön össze a minőségi tálalás. A kolónia is sajnos az „örök reménység” címet tudhatja magáénak, hiszen az alapötlet, miszerint bekövetkezik az új jégkorszak, az emberek kolóniákba szerveződnek, és a túlélésért küzdenek, mind-mind jó ötlet, és ezeket összegyúrva egy frankó kis filmet lehetett volna létrehozni, ám sajnos Jeff Renfroenak ez nem sikerült, pedig néhány nevesebb színész is a segítségére voltak. (Bill Paxton, Laurence Fishburne, Kevin Zegers)

Az egészet ott rontották el, hogy a játékidő nem lett több, mint másfél óra, ami miatt sok érdekességet csal felületesen érintettek. Renfroe nem vágyott sikerre, és elégedett volt a sablon ötletekkel, amivel végül teletűzdelte a filmet. Ezek a megszokott lépések a karakterekre is kiterjedtek, mert az összes általában ellőtt személyiség típust láthatjuk a játékidő folyamán.

A film egészen addig jól muzsikál, amíg a „felfedezés” rész történik, ám amikor ennek vége, akkor a következő lépcsőfok helyett inkább visszalépést mutatott a film, ami miatt unalmas, és néhol már kínossá is vált. Ehhez sajnos asszisztált a CGI is, mely nem a legrosszabb, de éppen azt a határt súrolja, hogy egy HD felületen már bántó lehet a szemnek a mű környezet.

A kolónia összességében viszont az egyszer nézhető kategóriába tartozik, mert bár sok a hibája, de még így sem olyan rossz választás a kikapcsolódásra. Többet, sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle, de Renfroenak csak ennyire futotta. Majd legközelebb… 5/10