Bánsági Ildikó, Bálint András, Hámori Ildikó, Kern András, Koltai Róbert, Pogány Judit, Takács Katalin...ilyen névsor láttán minden filmrajongó szíve hangosan megdobban, hiszen szinte a mai magyar színjátszás legnagyobb és legkedveltebb színészeiről, színésznőiről van szó. Nem is lenne mitől félnünk, hiszen nevük garancia szokott lenni a remek szórakozásra...csak az a fránya forgatókönyv és rendezés is fel tudott volna nőni a feladathoz.
James Gunn féle DC univerzum nem lenni itthon nem...nem
Matt Reeves 2022-ben elhozta nekünk a saját Batman történetét, mely nem része semmilyen téren, és semmilyen szinten James Gunn nulláról újra alkotott DC univerzumának. Reeves szerette volna ezt, így ugyan is olyan szabadságot kap, amiben nem kell alkalmazkodnia a később érkező DC filmek történéseihez, karakter sorsaihoz és miegymáshoz. A film a kritikusoknál és a nézőknél is pozitívan csapódott le, plusz anyagilag is bőven pluszt termelt a költségvetés szimpla visszahozása mellett. Nem volt kérdés hát, hogy jön a második rész, viszont ameddig várunk, addig se fogunk unatkozni, ugyan is Reeves hosszú távra tervez a saját maga Batman univerzumával. Ennek első fejezete a Pingvin spin-off sorozat, melynek főszerepét továbbra is az a Colin Farrell játssza, aki már a Batman filmben bizonyította, hogy tökéletes casting a karakterre. A sorozat pilot epizódjában pedig csak még jobban ráerősített arra, hogy Reeves bizony nem nyúlt vele mellé.
Tim Burton Returns
Az 1988-as Beetlejuice mindössze a második rendezése volt Tim Burton papának, de már ekkor felfedezhető volt az összes olyan stílus elem, az összes olyan kézjegy, ami végig kísérte teljes pályafutását, hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. Az elmúlt 15-20 évét tekintve sajnálatos módon inkább a kisebb volt rá jellemző. 2022-ben azonban elhozta nekünk a Netflixre a Wednesday sorozatot Jenna Ortega főszereplésével, ami Burton saját Harry Potter „filmjének” is felfogható. Mai napig nem értem, miért nem kérték fel Harry Potter mozi rendezésére, a stílusa tökéletesen passzol abba az univerzumba. Mindegy is a lényeg, hogy a Wednesday jó lett, siker lett, és felcsillant a remény, hogy a kisebb siker jelzőt felváltja a nagyobb. A Beetlejuice Beetlejuice előzetesei pedig arra engedtek következtetni, hogy bizony ám, Tim Burton visszatalálhat a régi énjéhez.
Száguldás, motoros szerelem
Jeff Nichols olyan egyedi hangulattal rendelkező alkotásokkal tette le a névjegyét, mint a Take Shelter, a Mud vagy az Éjféli látomás. Ám 2016-óta nem igazán hallatott magáról, 2023-ban viszont úgy döntött, megtöri a csendet, és egy impozáns színészgárda társaságában elmesél nekünk egy igaz történeten alapuló életérzést. A történet a 60-as években játszódik, amikor is egyszerű, hétköznapi, családos ember Johnny (Tom Hardy), aki imádja a motorokat és a haverjaival rendszeresen megtartott motoros versenyeket, kicsit többre vágyik. Marlon Brando 1953-as A vad című filmjének hatására, megalapítja a „Vandálok” névre keresztelt motoros bandáját, ami rövid időn belül akkorára nő, hogy felmerül a kérdés, meddig lehet ésszerű keretek között egyben tartani, a Johnnyhoz hasonló felfogást valló, kívülállók tömkelegéből álló bandát.
Réges-régen
A Halálos Iramban egy immáron 22 éve tartó hullámvasút, amire rengetegen ültek fel azóta. A producerek azonban először be se akartak fizetni rá, mivel nem érezték benne azt a különleges bizsergést, amit a rendező, Rob Cohen viszont igen. Ezért egy szép napon, a meggyőzés fegyverével élve, elvitte őket egy olyan gyorsulási estére, ami a filmben is szerepel. A többi pedig, ahogy mondani szokták, már történelem. A recept egyszerű volt, és nem is akart nagyot markolni. Aztán ahogy szépen-lassan haladtunk előre, úgy lett egyre nagyobb a költségvetés, és ezzel a fizikakönyvet is egyre több alkalommal tépte szét mindenki, aki befizetett a következő menetre. A nagy változást, ami amolyan rebootnak is betudható, a 4. rész hozta el. Itt tért vissza Vin Diesel és az első részből megismert család. Kellően megadta azt a hangulatot és irányvonalat, amit ma képvisel a széria, és ami miatt mostanra már a 10. résznél járunk. Kinek örömére, kinek bánatára.
Bár Nic Cage több mint 100 szerepével korunk egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze, a Renfield előtt mindössze egyetlenegyszer alakított vámpírt és azt is még évtizedekkel ezelőtt. A vámpír csókja ráadásul atipikus vámpírfilm, lévén főszereplője voltaképpen saját képzelgéseinek és nem pedig egy valódi vérszívónak áldozata. Azonban Cage akkori karaktere, a beosztottját testi-lelki értelemben bántalmazó főnök archetípusa köszön vissza legújabb szerepében is, hiszen Drakulaként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy famulusa meg se merje kérdőjelezni a hierarchiában betöltött szerepét. A film - eltérvén a klasszikus Stoker-regény eseményeitől - éppen ezt a konfliktust hivatott bemutatni.
Manapság már talán hihetetlennek tűnhet, de a ‘80-as években a Dungeons & Dragons társasjáték számos politikus, valamint vallási csoport célpontja volt miután 1979-ben James Dallas Egbert III eltűnését a játék iránti szenvedélyével mosták össze. Az akkori narratíva szerint a D&D világa képes elmosni a valóság és játék határait, minek következményeként a játékosok hallucinációik végett saját és mások épségét is veszélyeztethetik. Ezt meglovagolandó készült több D&D ellenes könyv is melyek közül a Mazes and Monsters bizonyult a leghírhedtebbnek. Érdekesség, hogy éppen ennek a kötetnek a 1982-ben műsorra tűzött TV-filmes változata az első élőszereplős D&D-film, noha a játék népszerűsítésével szemben a célja a fantasy társasjáték lejáratása volt. Ez a film volt nem mellesleg Tom Hanks első főszerepe, de finoman fogalmazva nem sorolnám a legjobbjai közé.
A Hatodik érzékkel osztatlan kritikai sikert elérő és a köztudatba rögtön berobbanó M. Night Shyamalannak gyakorlatilag mindenki fényes jövőt vizionált. Azonban csakúgy mint legtöbb filmje, a karrierje is tartogatott egy váratlan fordulatot: rendezői debütálását követően szinte zuhanórepülésbe kezdett és a 2000-es évek végére már önmaga paródiájává vált. Az utolsó léghajlító és A Föld után ráadásul pénzügyi szempontból is óriási bukás volt, ezáltal pedig nemcsak a hírneve forgott kockán, hanem az is, hogy egyáltalán lesz-e még stúdió, amelyik megkockáztat egy újabb Shyamalan-projektet. Ezt a szerepet a Jason Blum vezette Blumhouse vállalta magára, s ugyan jóval kisebb költségvetéssel, de megadta az esélyt az india származású rendezőnek, hogy újra rátérhessen a sikeres útra. Noha A látogatást akkor sem nevezném jó filmnek, ha fegyvert tartanának a fejemhez, legalább bevételi szempontból sikeresnek bizonyult. Sőt, ezen a téren Shyamalan a minőségbeli kilengések ellenére azóta sem ütközött akadályba, az előzetesek népszerűsége alapján pedig legújabb alkotása, a Kopogás a kunyhóban is biztató jövő előtt állhat.
