A nagypapi akcióban, avagy Danny Trejo a Bad Ass főszerepében. No, de mit is lehetne mondani erről az alkotásról, hiszen annyira keszekusza, annyira B, hogy arra már nincsenek szavak. Trejo, aki az Imdb szerint 250 „színészi” alakítást számlál a pályafutása során, és most egy igazi tökös csávót alakít.

Frank Vega a vietnámi veterán élete egy csapásra megváltozik, amikor a buszon elintéz két huligánt, miután azok belekötöttek egy öregemberbe. Az interneten gyorsan elterjedt a hírneve, és a város egyik híressége lett. Azonban az élete nem fenékig tejfel, mert az anyja meghal, majd nem sokkal később a legjobb barátja is. A meggyilkolt barátja után a rendőrök nem nyomoznak, így Frank a saját kezébe veszi a dolgokat, és megpróbál bosszút állni…

Mondanám, hogy jó a film, de sajnos nem az. Pedig egy viszonylag jó vígjátékot simán ki lehetett volna hozni az alapötletből, de a rendező egyáltalán nem érzett erre rá. Adott volt egy öreg, akit folyamatosan vert a sors, majd egy csapásra megváltozott az élete, ugyanakkor a helyzettel nem tudott mit kezdeni, és élte ugyanúgy az addig megszokott életét, és egyáltalán nem akart rivaldafényt. Még a pendrive-ot sem ismeri, és még a facebookon sem volt fent, ráadásul az öltözéke is elég fura divatot sugallt.

No, tehát ezekből a kisebb-nagyobb dolgokból lehetett volna megteremteni egy akció-vígjáték alapjait, ha a poénokat megfelelően illesztjük hozzájuk. Azonban Craig Moss rendező, forgatókönyvíró ezt nem tette meg, és a sok kihagyott ziccerből egy unalmas, semmitmondó alkotást csinált. Szerencsénkre a játékidő elég rövid, így a rosszban, egy kis jót is felfedezhetünk.

Ám visszatérve a forgatókönyvre, azt kell mondanom, hogy katasztrófa. Nem egyszer kezdtek bele egy jelenetbe, amit végül nem fejeztek be, és jelentéktelenné vált a story szempontjából. Még talán „rendben” is lett volna ez, ha humoros dialógusok, vagy cselekmények lettek volna belesűrítve, de mint már mondtam, Moss nem érzett erre rá.

Trejo önmagában kevés volt, hogy elvigye a hátán a filmet, de azért ő legalább próbálkozott, és ez dicséretes. Azonban a Bad Ass hamar elvész a süllyesztőben… 3,5/10

Nicolas Cage Alaszkába megy, hogy elkapjon egy gyilkost. Segítségére lesz Vanessa Hudgens, aki éppen a tettes karmai közül menekült meg. 

Motorok, farmer, trikó és bőrdzseki, valamint egy új divat kezdete. A magyar rendező által, és Marlon Brandoval a főszerepben elkészült alkotás félelmetes hatást gyakorolt a korabeli ifjúság számára. Sokak lázítónak találták, de divatot teremtett, és örökké emlékezni fognak rá.

Johnny a motoros bandájával ellátogatott egy kicsiny faluba, ahol provokálni kezdték a népet. A folytonos összetűzések egyre nagyobb galibát okoztak, ám amikor Kathie találkozik Johnnyval akkor minden megváltozik, de a katasztrófa így is elkerülhetetlen. A lakók a vezért veszik elő, amikor meghal egy öregember…

Marlon Brando karrierjének egy viszonylag korai szakaszában készült el a film, melyet a magyar származású Benedek László rendezett. A sztár, ugyan nem ezzel az alkotással tudatta a világgal, hogy mire is képes, hiszen mögötte volt már a Vágy villamosa című film is, melyben lenyűgözőnek bizonyult, de a kisugárzása, megjelenése itt is nagyon erőteljes volt, és a játékával képes volt a hátára venni az egész filmet.

A forgatókönyv rém egyszerű, és ehhez asszisztált a játékidő is, hiszen a 80 percet sem éri el, de a szórakozás szempontjából ez nem hátrány. A film kicsit nehezen indul el, de megéri kivárni azt a percet, amikor a kamera végleg megtalálja Brandot.

A film két csoportot, és a közöttük lévő ellentétet mutatja be, melyek közül az egyik a lázadó, vad magatartással rendelkező motoros banda, a másik a toleranciát nem ismerő, gyűlöletet kimutató kispolgári réteg. A csoportok között kialakuló feszültség egyáltalán nem tud csillapodni, és ez óriási galibákhoz vezet, és ez a tény szomorú, mert az emberek többsége tényleg úgy reagál azokra, akik kitűnnek a tömegből, mint a filmben lévő emberek. No, persze sok esetben ez két oldalú dolog, de a kedélyek sose fognak csillapodni.

A vad című film meglehetősen szórakoztató azok számára is, akik nem szeretik a régi filmeket. A 60 éves film megállja a helyét a mai világban is. 7/10

Megérkezett az előzetes a Schwarzi - Stallone páros új filmjéhez, az Escape Planhez. Ütős!

Brad Pitt úgy gondolta, hogy jó buli lesz 2013-ban a zombik ellen harcolni. Az első kritikák, és a pénztárak visszajelzései szerint tényleg megérte felvenni a kesztyűt az élőhalottak ellen. A film Max Brooks regénye alapján készült, és a rendezői székben Marc Forster ült.

Ridley Scott új filmje, a The Counselor. Ha ezzel megbukik, akkor nyugdíjazhatja is magát. A szereplőgárda elég gyenge... Brad Pitt, Michael Fassbender, Cameron Diaz, Penélope Cruz, Javier Bardem. 

Tod Browning a 30-as években két olyan filmet is alkotott, mellyel beírta magát a filmtörténelem halhatatlanjai közé. Először 1931-ben a Lugosi Bélával felálló Draculát, majd ’32-ben a Szörnyszülötteket.

A Szakállas Hölgy, a Sziámi-ikrek, a törpék, és társaik szörnyű bosszút esküsznek a gyönyörű Cleopatra ellen, aki mélységesen lenézi őket, és az egyik társukat undorító módon kihasználja…

A film a horror toplistákon többnyire előkelő helyen végez, hiszen olyan lépést eszelt ki a rendező, amit szerintem a mai napig nem merne meglépni az emberek 99%-a. Az egész filmet sminkek, trükkök, és maszkok nélkül rendezte meg, ezáltal a szerepekre igazi szörnyszülötteket szerződtetett. No, de mit is takar ez; Láthatunk sziámi-ikreket, törpéket, illetve olyan embereket is, akiknek nincsenek végtagjaik. Ezáltal a film a horror, művészfilm, valamint a dokumentarista elemeket is magában hordozza. A film egyszerre megindító, és félelemfelkeltő, ami miatt Nagy-Britanniában 30 évik be is tiltották a vetítését.

A Szörnyszülöttek egy fontos, mára már elcsépelt üzenetet hordoz magában, ami nem más, mint a „ne, a külső alapján ítélj”, mert a szörny belülről fakad. Persze ez akkoriban nem biztos, hogy elsőre átjött az embereknek, mert a mozi még mondhatni gyerekcipőben járt, így a vásznon látható dolgok fogták meg a nézőt, mintsem a belső üzenet.

A játékidő meglehetősen rövid, hiszen alig több mint 1 óra, de ez akkoriban még elfogadható volt. Azonban mai szemmel nézve a film, meglehetősen unalmas, annak ellenére, hogy sok zseniális jelenettel találkozhatunk benne. Viszont, ha valaki el tud vonatkoztatni ettől, és azt figyeli, hogy Tod Browning mit mert meglépni, akkor nem fog csalódni. A Szörnyszülöttek mindenképpen alapmű, így aki szereti bővíteni a filmes ismereteit, annak kötelező darab. 7/10

Rendkívül hosszú, és lassú film, de mégis megéri minden percét a mű, mert Snyder fantasztikusan vitte a filmvászonra Alan Moore képregényét. A Watchmen egy 12 részes képregénysorozat, melyet Moore, Dave Gibbos rajzoló segítségével alkotott meg 1986-ban. A képregény magában hordozza a DC Comics igazi jellegzetességeit, amit szerencsére a film teljes mértékben átad, így már csak a saját ízlésvilágunk akadályozhat meg abban, hogy ne szeressük a filmet.

Amerika egy alternatív idősíkban, a 80-as években a 3. világháború küszöbén áll. A hősök tevékenységét egy törvény betiltatta, és száműzte őket a rivaldafényből. Rorschach az egyetlen, aki nem követte a törvényt, így folytatta a munkáját a bűnözés ellen. Egyszer azonban az egyik társát megölik, és Rorschach rájön, hogy ez még csak a kezdete egy óriási szörnyűségnek…

Nálam a DC képregények előnyből indulnak a nagy versenytárs, Marvellal szemben, mert sokkal többet, és mélyebbet tudnak nyújtani. A Watchmen vágatlan verziójánál ráadásul ez hatványozottan is igaz. Moore képregénye rendkívül összetett, és sok szálon futó. Nem mellesleg a Fekete Hajó meséit is megismerhetjük, ami egy történet a történetben. No, de ez miért is lehetséges? Miért tesznek egy képregény egy képregényfilmbe, ráadásul kalózosat, és miért szánnak rá ennyi időt? Nagyon egyszerű a helyzet, hiszen egy szuperhős filmben vagyunk, és a filmben lévő emberek a hősök között élnek/éltek, így nem feltétlenül lennének kíváncsiak egy újabb hősre.

Ezzel a Fekete hajó mesével elérték azt, hogy beleolvadjunk a történésekbe, és úgy kezeljük, mintha tényleg létezne az a világ. Snyder ráérzett a dologra, és egy meglepően jó képregényes világot tudott a filmvászonra vinni. És ezt látva már tudatosult bennem, hogy miért tartják sokan a Watchment minden idők legjobb képregényfilmjének, mert megvan benne minden ahhoz, hogy az legyen. Számomra viszont mégsem lett az. Hogy miért? Mert hiányzott belőle a katarzis, és így csak egy nagyszerű filmként tekintek rá, amit érdemes volt megtekinteni, de mégis maradt egy kis hiányérzet. Azonban ez legyen az én bajom, és a végeredményt mindenki döntse el maga. A potenciál ott van.

Visszatérve a látottakra, sajnos Snyder túlzásba vitte a kedvenc eszközét, a lassítást. Voltak részek, amikor szükség volt rá, és hatásos volt, de sajnos volt olyan is, amikor már felesleges, és erőltetett lett az adott jelenet. Viszont a CGI használat sokaknál kiverte a biztosítékot, mert egy 2009-ben kiadott filmnél sokkal, de sokkal többet kellett volna mutatni, de ezt mégsem venném hibának ennél a filmnél. Lehet, hogy kissé visszamaradott képet mutatott a technika, de pont ez miatt lett számomra képregényesebb az egész.

A film játékideje miatt a karakterek bemutatására is maradt idő, és egyikőjüket sem kellett elkapkodni. Sokszor hiba egy filmnél, ha nem bontják ki az egyes szereplőket, de itt szerencsére erre nem lehetett panasz. Mindenkiből annyit kapunk, hogy ne vessen fel kérdéseket a film után.

Snyder szerintem jó munkát végzett, és örülök, hogy ő kapta az Acélembert is. Képes nagy dolgokra, de képes a saját hibájába is beleesni. Reméljük, hogy utóbbi tulajdonságát a jövőben elhagyja. A Watchmen másik pozitívuma, hogy nem rest átlépni néhány határt, ami jelen esetben a brutalitást jelenti. Sokszor kapunk olyan képsorokat, amik miatt kijelenthető, hogy a film nem a kicsiknek szól. És én ennek örülök, mert komolyra vették. 8,5/10