8.08 Hunteri Heroici

A képregények nem mindig viccesek – Castiel (Misha Collins) közli Sammel (Jared Padalecki) és Deannel (Jensen Ackles), hogy úgy határozott, ő is vadász lesz. Sam és Dean nincsenek annyira oda az ötlettől, de beleegyeznek, hogy segítenek kinyomozni egy ügyet, amit Cas talált, ahol szó szerint kiszakadt egy ember szíve a mellkasából. A fiúk felfedezik, hogy nem is egy furcsa haláleset történt a kisvárosban és mindegyikük képregényben történt elhalálozásra hasonlít.

forrás: www.cwtv.com

Charlie Chaplin nevét szinte mindenki ismeri a világon, ami nem is csoda, hisz elképesztő dolgokat művelt a filmvásznon. A legtöbb helyen a némafilmek koronázatlan királyként emlegetik, hisz rajta kívül senki nem volt ekkora hatással a nézőkre azokban az időkben. Ő volt az, aki sikert tudott elérni a hangosfilmek megjelenése idején egy némafilmmel. Ehhez nem kis tekintély, illetve tehetség kellett.

A most értékelt Modern idők című filmje az egyik legismertebb alkotása, és egyben a legutolsó némafilmje. Azt azért hozzá kell tenni, hogy hanghatásokat már itt is használt, ráadásul egy dal erejéig a hangját is halljuk. De ez csak részletkérdés a film kapcsán.

Csakúgy, mint a legtöbb filmjében, itt is egy csavargót alakít, de most egy jövőben játszódó elgépiesedett világban, ahol a gyárban végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül, majd a felépülése után egy utcai balhé miatt a börtönbe vezet az útja. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akivel egy éttermi ügy miatt ismételten a börtönbe kényszerül…

Chaplin filmjét 1936-ban mutatták be a nagyközönség számára és sokak szerint ezzel sikeresen le is zárta a némafilmes korszakot.
A film során rengeteg fordulattal találkozhatunk és ezek mellett megannyi poénnal is megfűszerezi az alkotást Charlie. A poénok mellett persze a drámai szálak sem maradhatnak el, amik színesebbé és komolyabbá teszik a filmet. A komikus részek miatt végignevethetjük a közel másfél órát, de közben erőteljesen érezzük a feszültséget is. A borzalmakat és az élet negatívumait is részletesen bemutatja, emellett remekül ábrázolja az akkori társadalmat is, tehát egy kisebb társadalomkritikáról is beszélhetünk.

Végül csak annyit mondok, hogy ezt mindenképp látni kell, mert egy filmtörténeti alkotás, ráadásul a kor legnagyobb színésze játszik nekünk. Mindent megtalálhatunk benne, mai egy jó mozihoz kell. Azt nem mondom, hogy bekerül a kedvencek közé, de egy hatalmas élményt, mindenképp okozni fog. 8,5/10

A horror paródia, mint műfaj már a 80-as, 90-es években megjelent és olyan klasszikus alkotások születtek, mint a Szörnyecskék, a Hullajó vagy a Tremors. A műfaj manapság is közkedvelt, és ezért Hollywood is előszeretettel gyártja az efféle filmeket. (Haláli hullák hajnala, Zombieland, Trancsírák)

A film története pofonegyszerű. Tucker és Dale a frissen vásárolt hegyi nyaralóban akarnak kikapcsolódni, de útközben összefutnak egy csapat egyetemistával, akik egy bizonyos félreértés miatt sorozatgyilkosoknak hiszik őket. Az egyik tanuló egy baleset miatt a hegyi házikóba kerül, majd a barátok mindent bevetve a lány megmentésére sietnek…

Az egész story alapja egy félreértés, mely a probléma forrása is egyben. Ehhez remekül asszisztáltak a filmben látható karakterek is a maguk hülyeségeivel. Tucker (Alan Tudyk) és Dale (Tyler Labine) igazi nagyvilági idióták, akiknek a szívük ugyan a helyén van, de láthatóan a 8 általánost sem járták ki. És ez az a dolog, mely a poénokat naggyá teszi. A sorozatos hülyeségekhez társul egy irreálisan nagy baromság is, melyre az életben nem számítanánk, de mégis megtörténik. Ráadásul az egyetemisták sem a legokosabbak, tehát egy hatalmas IQ harcot láthatunk, mely során hullanak az emberek.

Elia Craig rendezését dicsérni kell, hisz ez a film volt a legelső alkotása és a pontok alapján nagyon szépen helytállt a nézők szemében. A forgatókönyvírásban is részt vett és a kellően egyszerű történet miatt csak a poénokra kell figyelnünk. Ezért is lett számomra az év vígjátéka 2010-ben. 7,5/10

„Egész életemben, valami nagyra vágytam, valami nagyobbra, mint a többi anyaszomorító”

Burt Munro 1899-ben született Új-Zélandon. Már nagyon fiatalon vonzotta a gyorsaság, melyet először az apja egyik lován élhetett át, aztán pár év múlva már megismerkedhetett a gépjárművekkel is, és mint kiderült ez az új ismeret az egész életét megpecsételte. A háború után hivatásos motorversenyző lett, de a világválság sajnos őt is mélyen érintette, így egy darabig fel kellett adnia ezt a hóbortját, és egy motorboltba került.
1920-ban vásárolt egy Indian „Cserkész” típusú motort, mely az egész életét végigkísérte, majd együtt értek el sikereket és szereztek világhírnevet. Persze eredetileg a motor nem volt képes 60 mp/h-nál nagyobb sebességre, így át kellett építenie, amit természetesen saját kezűleg oldott meg a lakásában. A nagy álma, hogy a Bonneville-ben, évente megrendezett amatőr gyorsasági versenyen részt vegyen és beírja magát a történelemkönyvekbe. A siker nem maradt el, és 1967-ben egy máig meg nem döntött rekordot állított fel.

Roger Donaldson filmje által megismerjük ezt a fantasztikus embert, akinek nem létezett lehetetlen. Csak és kizárólag az álma lebegett a szemei előtt. Elképesztő kitartásról és lelkierőről tett tanúbizonyságot. Minden tiszteletem az övé!

No, de a filmről is ejtsünk néhány szót. A történet az első bonnevillei kalandjáról szól, amelyben megtudjuk, hogy honnan – hová, és milyen nehézségek árán sikerült eljutnia. Sajnos a forgatókönyv, mely valós eseményeken alapszik, igencsak elállt a valóságtól. Elég sok dolog másként történt a valóságban, ezáltal az egész film meseszerű lesz, ami persze nem lenne gond, ha nem egy életrajzi filmről beszélnénk. Mint film nagyon jó, de mint életrajzi film már nem egészen. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes valós eseményen alapuló filmnél átírják egy kicsit a történetet az eladhatóság miatt, de itt egy kicsit soknak érzetem. Ettől függetlenül egy kellemes élménnyel lettem gazdagabb, úgyhogy nem fogom nagyon lehúzni. Főként azért sem, mert a Burtöt alakító Anthony Hopkins parádésan játszott. Megmutatta, hogy miért is szeretjük őt. Az egész filmben látszódott, hogy szívvel, lélekkel játszik. Tehát az egyetlen hiba mellett, inkább csak pozitív dolgokról lehet beszélni. Ezért is kell még kiemelnem a rendezést is, mert szerintem remekül lett felépítve a film. A zenét, illetve a megfelelő helyen használt feszültségbombákat is eltalálták, úgyhogy ez is rendben volt.

Összegezve azt mondom, hogy a film nagyon jó, de a műfajban láttam már jobbat is. Ha viszont a két kerekes témánál maradunk, akkor meg kell említenem a Skót kerékpáros című filmet is, mely szintén megtekintésre ajánlott. Az Indian 8/10

(A sportmúltam miatt az ehhez hasonló filmek mindig nagy hatást gyakorolnak rám, és ezért egy kissé elfogult szoktam lenni)

(Burt Munro)

Ezt a felettébb érdekes és elborult filmet, William Friedkin rendezte, aki a pályafutása során olyan filmekkel lepett meg minket, mint a Francia kapcsolat vagy az Ördögűző. Ennek tudatában, plusz az olvasott kritikák alapján magabiztosan ültem a film elé.

A történet rendkívül perverz és egyben szórakoztató is. Azt mindenképp meg kell említenem, hogy szükséges az erős gyomor hozzá.
A filmben betekintést nyerünk egy család életébe, ahol a családi kötelék nem éppen mondható szorosnak. Folytonos viták, trágár beszéd és egyéb fura dolgok jellemzik a családtagokat. Egy nap a fiú (Emile Hirsch) pénzt kér az apjától (Thomas Haden Church), mert szeretné rendezni a tartozásait. Persze az apának semmi pénze nincs, így más megoldást kell találniuk. A megoldás nem más mint egy bérgyilkos felfogadása abból a célból, hogy végezzen a gyerekek anyjával (már nem él a családdal), mivel az életbiztosításából tudnák fedezni az ügyeiket…

Friedkin a helyszín remekül megválasztotta a filmhez. Nekem mindig külön öröm, amikor a texasi látképet nézhetem 1-1 alkotásban. De a legfontosabb elemei a filmnek a színészek voltak. Egytől egyig jól játszottak. Az idióta karaktereket Church és Hirsch jól megformálták. A női vonalból Juno Temple volt meglepetés, aki főszerepet vállalt a film legbetegebb jelenetében is Matthew McConaughey, azaz Killer Joe oldalán. McConaughey messze a legerősebb karakter volt a filmben. Elképesztően jól és természetesen játszott. Talán az eddigi pályafutása során a legnagyobb alakítást nyújtotta. Amúgy szerintem nem rossz színész, csak éppen rengeteg feledhető filmben szerepelt és ez nem vetett túl jó fényt a megítélésére.

Egy lassú folyású thrillerről beszélünk. Sajnos ez a lassúság itt nem válik a film előnyére, mert több üresjáratot is látunk emiatt. Ugyanakkor meglehetősen felpörögnek az események az utolsó fél órára és egy elképesztően jó, feszültségekkel teli finálét kapunk. A film végeztével egy sor káromkodás mindenképpen garantált lesz.

Tehát összességében azt mondom Gyilkos Józsiról, hogy jó film, de messze nem tökéletes. Akik viszont szeretik a fekete humort és a beteg filmeket, azoknak ajánlott. 7/10

Nem gondoltam, hogy David Lynch valaha is meglepetést fog okozni, hisz nem rajongok a filmjeiért, sőt... anno a Dűne akkora csalódást okozott, amelyet kevés film tudott az életem során. Aztán a Mulholland Drive se váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és így hanyagolni kezdtem a munkásságát. Végül erőt vettem magamon és egy ajánlás miatt nekiültem a filmnek. A végeredmény magáért beszél. 

Először is a film egy életrajzi drámát dolgoz fel, melyben Joseph Merrick életének egy részét ismerhetjük meg. Joseph 1862-ben született Leichesterben. Akkor még teljesen normális külsővel rendelkezett, mivel a betegségének az első jeleit csak 5 éves korában észlelték. A kamaszkorára teljesedett ki és torzult el a külseje úgy, hogy a mostohaanyja is eltaszította. Később egy cirkuszi társulathoz került, ahol a nézőket riogatták a kinézetével. Egy nap viszont megtalálta a szerencse és Dr. Frederick Trever, a londoni kórház orvosa kimentette őt a kiszolgáltatott helyzetből. Az élete ezek után teljesen megváltozott és barátokra lelt...

Minden elismerésem Lynché, mivel ezt az életrajzi filmet elképesztően jól megrendezte. Ha a színészi játék nem lenne ennyire kifinomult, akkor simán azt mondanám, hogy egy 40-es, 50-es évekbeli film. És ezt nem csak a fekete-fehér képi világ miatt mondom, hanem az egész film ábrázolási módja miatt. Rendkívül korhű és szerencsére nem pakolták tele giccsekkel. Egyszerű a nagyszerű - tartja a mondás, és ez is az egyik erőssége a rendezésnek.
A színészek közül leginkább John Hurt játékát kell kiemelni, mert nagyon jól játszotta Merrick szerepét. Nem lehetett könnyű, hisz a mozgásai korlátozva voltak a testi elváltozások miatt. Hurt mellett a legnagyobb sztár kétségkívül Anthony Hopkins volt, aki szerintem itt nem volt kiemelkedő, bár a hangsúly egyértelműen nem rajta volt, ezért nem is kellett annyira megfeszülnie.

Amit elmesél nekünk a film az rendkívül elszomorító és elgondolkodtató. Elképesztő, hogy mennyire kitudja használni az ember a másikat és mennyire semmibe tudja venni a másik érzéseit. Sajnos ez manapság is probléma, és nem hiszem, hogy változni fog, de azért reménykedem benne. Más nyomorán rengetegen tudnak röhögni... A film ezért is egy kőkemény dráma, mert rádöbbent minket az ilyen dolgokra és megmutatja, hogy egy hátrányos helyzetű embernek mennyi mindent kell kiállnia az élete során.

Ezek után a filmet mindenkinek ajánlom, mert tényleg egy minőségi alkotásról beszélünk. Azt azért nem mondom, hogy többszörnézős, de egyszer mindenképp látni kell. 8/10

Ha azt mondom, hogy Mexikó, börtön illetve egy amerikai, akkor tuti biztos, hogy valami nagy zűr van kilátásban. Ezt bizonyítja Adrian Grunberg, Börtönregény című filmjei is, mely a rendező legelső saját filmje. Régebben segédkezett már olyan filmekben is, mint a Korcs szerelmek vagy az Apocalypto, de most úgy gondolta, hogy elkészíti a saját filmjét is. A forgatókönyvíró munkálatokban az egyik társa Mel Gibson volt, akinek a főszerepet is oda adta. A kétszeres Oscar díjas színésznek ez már a 3. filmje volt a hosszas pihenője után, mely 2004-től 2010-ig tartott.

A story alapján egy remek akció filmet kaptunk tőlük, melyben a főhős egy bűnözőt alakít, akit a mexikói rendőrség lekapcsolt, mivel egy halom lopott pénzzel akart átjutni a határon. Lekapcsolása után Gibsont egy nem mindennapi börtönbe zárják, ahol a raboknak önellátóknak kell lenniük. Van aki boltot üzemeltet, van aki az "ingatlanokkal" foglalkozik és van aki drogokkal üzletel. Persze itt is, mint mindenhol van egy befolyásos rab, aki mindenki felett áll és mindenki tiszteli, kivéve pár embert. Az amerikai férfi az idők folyamán összebarátkozik egy fiatal kisfiúval és az anyjával, akikkel közösen megakar szökni...

Rettentő sokat nem vártam a filmtől, de a végére kellemesen csalódtam. A kezdeti nehézségek után nagyon szépen ível felfelé a film. Néhol persze izzadságszagúnak éreztem, bár a film után úgy érzem, hogy ez már csak részletkérdés. A film képi világa a helyszín miatt tetszetős lett. A karaktereknél a megszokott rétegződést lehetett észlelni. Viszont Mel Gibson karaktere hatalmas meglepetés volt. Az első 30 percben semmi extrán nem láttunk tőle, nem volt meg a kellő ereje a karakterének. Aztán ahogy telt az idő, úgy fejlődött Gibson is. Az utolsó 15-20 percre elérte a csúcspontot és elkezdett oktatni. Ez szerintem egy remek húzás volt.
Ami viszont nem tetszett, hogy voltak részek, amikor leült a film és ez egy bő 90 perces filmnél nem előny. Ugyanekkora a rövid játékidőhöz mérten elég sok infót és akciót kapunk. Vannak olyan filmek, amiknél a két óra sem elég ahhoz, hogy ennyi mindent elénk tárjanak. Úgyhogy összességében azt kell mondanom, ez egy hétvégi kikapcsolódásra teljesen alkalmas mozi volt. 7/10

8.07 A Little Slice Of Kevin

Castiel kijut a Purgatóriumból – Sam (Jared Padalecki) és Dean (Jensen Ackles) teljesen ledöbben, mikor Castiel (Misha Collins) egyszer csak újra megjelenik a Földön, emlékek nélkül azonban, hogy hogyan szabadult ki a purgatóriumból. Eközben Mrs. Tran (vendégszereplő Lauren Tom) megnyer magának egy boszorkányt (vendégszereplő Cyrina Fiallo), hogy kotyvasszon neki egy démon bombát, de a boszorkány keresztbe tesz Mrs. Trannek és Kevinnek (vendégszereplő Osric Chau), és feladja őket Crowley-nak (vendégszereplő Mark Sheppard).

forrás: www.cwtv.com