[Supernatural Movies]

Az építész és az elefánt - Pop Aye

2017. április 17. - hannigabi

Azért szeretem a távol-keleti filmeket, mert képesek egészen egyedi látásmóddal elmesélni szokatlan és különleges történeteket. Gondoljunk csak a Boonmee bácsira vagy a Csak Isten bocsáthat megre. Ugyan a Pop Aye különlegességét tekintve beleillik ebbe a mintába, de a Sundance-t is megjárt szingapúri gyöngyszem története ismerősebben hat, illetve jóval könnyedebben is van elmesélve, mint az előbb említett művek és kicsiknek, nagyoknak egyaránt kellemes filmélmény lehet.

popaye.jpg

Tovább

A kertváros sötét titka - Tűnj el!

2017. április 15. - hannigabi

Februárban üstökösként tűnt fel az amerikai mozik bevételi listáinak élén egy, addig minimális hírverést kapó horror, amit egy addig komikus vonalon mozgó úriember, név szerint Jordan Peele rendezett. Az egyöntetűen sikeres kritikai és nézői visszhang garantálttá tette a sikert. A 4,5 millióból készült film 10 nap alatt a gyártásának mintegy hússzorosát vissza is hozta.

Március elején pedig minden magyar filmszerető ember megörült kicsit, hogy április 20-tól mi is láthatjuk Peele üdvöskéjét. Az előzetes pedig biztosított minket arról, hogy nem lesz nyugtunk a székünkben ez alatt a két óra alatt. A sors iróniája viszont, hogy az ember csak egyetlenegy esetben csalódhat a Tűnj el!-ben, ha egy jó horrort akar látni.

getout2.jpg

Tovább

Pixelek által homályosan - Technobabylon játékkritika

A múltkori nyomozós thrillert, a Katyh Rain-t követően, most a sci-fi műfaján belül kutakodunk kalandjátékok után. A Wadjet Eye 2015-ös alkotása, a Technobabylon, elsősorban az erős sztorijával, a hihetően felrajzolt karaktereivel és a kellően kidolgozott világával keltheti fel a figyelmet. Másodsorban pedig azért, mert itt a cyberpunk nem csak annyit tesz, hogy látványosan villognak a színes, holografikus fények és a futurisztikus fegyverek csövei. Ennél a Technobabylon sokkal mélyebbre megy, és közben magáévá teszi a műfaj kérdésfeltevéseit is. Hard sci-fi pixeleken.

technobabylon_1.png

Tovább

Nem is olyan halálos ez a futam... - Death Race 2050

2017. április 12. - REMY

Roger Corman egy rakás b-filmmel lepett már meg bennünket az elmúlt évtizedek során, melyek közül néhány cím, többek között a Death Race 2000 is bekerült a klasszikusok táborába. Corman felügyelete alatt az első futam bő 4 évtizeddel ezelőtt, 1975-ben jelent meg David Carradine és Sylvester Stallone főszereplésével. A halálos kaland az évek során több újragondolást és folytatást is megélt már, de talán a 2008-as Jason Statham-féle reboot lett a legnagyobb siker az egész szériában. Most azonban az Arrow-sorozatból is ismert, Deathstroke karakterét alakító Manu Bennett ölébe hullott az a lehetőség, hogy Ő lehetett Frankenstein, a mindenkori győztes.

death-race-2050_63398.jpg

Tovább

Még drágább az iramod - Halálos Iramban 8

For Paul

Immáron 2 éve, hogy a "one last ride" keretén belül mozikba került a Furious 7, melynek már a forgatását beárnyékolta Paul Walker tragikus halála. A hiányzó jeleneteket, amikben még szerepe volt, testvére és a CGI technológia segítéségével forgatták le, és a végén egy megható és a karakterhez méltó lezárással búcsúztak el magától a karaktertől, de elsősorban Paul Walker-től. Hogy ezért vagy másért, de a Furious 7 a széria legsikeresebb darabja lett, ami a bevételeket illeti. Éppen ezért nem volt meglepetés senki számára, hogy one last ride ide vagy oda, bizony Dom és csapata Brian nélkül is folytatják, amit folytatniuk kell. A játszótér ezúttal New York, a tempó és a sebesség pedig továbbra is halálos. 

the-fate-of-the-furious-58d0dc03e1b40.jpg

Tovább

A lélek saját társat választ

Magyarországon valószínűleg kevés embernek cseng ismerősen Emily Dickinson neve. Ha így van, akkor Terence Davies filmjének köszönhetően közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a 1800-as évek első felében élő amerikai költőnő alakját, személyiségét és költészetét megismerjük. Legalább is gondolom, ez volt a terv.

emily_dick2.jpg

Tovább

Gyerekből felnőtt, vegetáriánusból kannibál - Raw

2017. április 09. - hannigabi

A Torontói Film Fesztivál idején cumaniként árasztotta el az internetet egy olyan, addig nem igazán ismert (noha már Cannes-ból elhozta a FIPRESCI díjat) belga-francia film híre, aminek a vetítéséről többen mentek ki rosszullét miatt. Az elmúlt évek tapasztalataiból és mostani igen vékony, minőségi horror, illetve coming of age terméséből kiindulva joggal készülhetne fel az ember a csalódásra. De, ha megnézed, akkor jön életed egyik legkülönösebb 99 perce.

raw1.jpeg

Tovább
süti beállítások módosítása